Baló József dr.: A láthatatlan kórokozók filtrálható virusok - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára (Budapest, 1931)
B) Részletes rész - II. Herpes és hasonló betegségek
Részletes rész 41 mindkét sejtfajta elfolyósodik és létrejön a hólyag, amelybe azután leukocyták vándorolnak be. A corium elváltozása csekély duzzadásból és leukocytás beszűrődésből áll. ügy a compact sejtmagvak, mint a hólyagszerűek nucleolusa több helyen kilökődik. Kórbonctani szempontból említésre érdemes, hogy Balogh 5 vari- cella-esetben 212 intervertebralis gangliont vizsgált meg és azok tokjában heveny vérzéses lobot talált, amelyet a kiütés okának tart. Igen sokat foglalkoztak a varicella-hólyaggal oly szempontból, hogy lehetne-e valamely jellegzetes sejtzárlatot benne kimutatni. Tyzzer 1906-ban 1—6 μ. nagyságú protoplasmabeli és valamivel kisebb magonbelüli sejtzárlatokat talált, amelyek, mint Hammerschmidt is megállapította, valószínűleg a dislocalt nucleusnak felelnek meg. 1909-ben Bertarelli varicella-hólyag tartalmával oltott házinyulak cornea-sejtjeiben vashaematoxylinnal festődő, a mag közelében, vagy a mag és sejtbasis között finom, kerek képleteket talált, amelyek világos udvartól voltak körülvéve, 2—3-ával elhelyezkedve. E képletek a cytoryctes Guarnieri-vel nem voltak összetéveszthetők. Ezenkívül Bertarelli a hólyag tartalmában még Giemsával vörösre festődő, mono- nuclearis sejtekben, vagy hámsejtekben 8—10-es számmal ülő, kis udvarral körülvett képleteket is talált. Ez utóbbiakat a Michaelis- Wolff testekkel tartja azonosnak. Keysselitz és Mayer a varicella- pustula hámsejtjeinek protoplasmájában Vb—9 u. átmérőjű, világos udvarral körülvett képleteket talált. Ezek is, mint Tyzzer testjei, valószínűleg kilökött nueleolusok. Schwellengrebel házinyúl corneának varicella-anyaggal való oltása után a mag bemélyedésében, vagy a mag mellett fekvő képleteket talált, amelyeket nem tart specificusnak. Gins házinyúl cornea-oltása után szövettanilag jellemzőnek talált bizonyos gömbalakú, eosinnal erősen festődő, homogen protoplasmájú sejteket. (Ringzellen.) E sejteket más hámsejtek, de más „Ringzellen“ is felveszik, így a Hückel-féle „Schachtelzellen“ keletkeznek. A varicellával oltott corneán sok óriássejt is van. Gins szerint sok óriássejt jelenléte, a Guarnieri-testek hiánya és Paul-f. reactio negatív volta varicella mellett szól. Gins vörösvérsejtnagyságú, eosinnal halványan festődő, sötét belső képletekkel bíró, s világos udvarral körülvett zárlatokat talált a hámsejtek, vagy óriássejtek protoplasmájában. Simon és Scott is írt le sejtzárlatokat. Végül Rivers varicella-anyagot bizonyos majmok heréjébe oltva, acidophil intranuclearis sejtzárlatokat talált, amelyeket a varicellára jellemzőnek tart, s amelyek a herpes-testekre, a virus III. és a \űsce- ralis betegség sejtzárlataira emlékeztetnek. A sejtzárlatokból való diagnostica az előbbiek áttekintése alapján bizonytalan alapokon áll. A varicellavirus filtrálható volta bebizonyítva nincs, jelen van a kiütésben és valószínűleg a vérben is. Az emberi szervezeten kívül a virus valószínűleg hamar elpusztul. A varicella egyszeri kiállása egész életre szóló immunitáshoz vezet. Az immunanyagok Kolmer, Dőld és Langer szerint complement- kötéssel is kimutathatók. Rivers megállapította, hogy a vírust anti- serummal semlegesítve, vagy a vírust egyik herébe oltva, s az immunitás kifejlődése után a másik herét fertőzve, sejtzárlatok nem keletkeznek.
