Baló József dr.: A láthatatlan kórokozók filtrálható virusok - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára (Budapest, 1931)
B) Részletes rész - I. A különböző himlőfajok azonosságának kérdése
Részletes rész 28 Berger és Pecus szerint a juhhimlő lovakra is átragadhat és Chaumier a szamárra oltotta át. Galtier szerint marha, házinyúl és háziszárnyasok is fogékonyak. Bridé és Donátién szerint csak a juh és kecske fogékony e megbetegedéssel szemben. Természetes körülmények között fertőzés akkor jön létre, ha betegséget kiállott juhok kerülnek egészséges nyájba. Személyek, fertőzött tárgyak közvetíthetik a ragályt. A fertőzés leginkább inhalatióval történik. Etetési kísérletek fertőzést nem okoztak. Placentaris fertőzés előfordul. Mesterséges fertőzés cutan oltással lehetséges, amely helyi elváltozásokat okoz, s csak bárányoknál idéz elő általános kiütést. Intravénás oltás rendesen kiütéssel nem jár, bár okozhat általános kiütést is. A vírust az emlőbe oltva, a tej fertőzővé válik. Subcutan oltás után a 3. napon oedema keletkezik, majd pustula, amit generalisált kiütés is követhet. Intraperitonealis, intracerebralis és intratrachealis oltás lehet még fertőző. A kórbonctani elváltozások a complicatiók szerint igen változatosak. Sepsis, tüdőgyulladás gyakran észlelhető. Szövettanilag a kiütés papulás stádiumában a corium sejtes infiltratiója észlelhető, amit követ a bőr tüskés rétegének elfolyósodása és többrekeszes hólyag képződése. Ezt követi a genyedés. Bőse az elváltozás helyén a hámsejtekben V« ja nagyságú kerek, vagy diploalakú képleteket és ennél nagyobb, 1—7 μ nagyságú, protoplasmával és maggal bíró testeket talált. A leírt képletek a himlő elemi testeinek és a Guarnieri-testeknek megfelelnek. Blanc, Melanidi és Stylianopoulo szerint a bőr alá oltott juhhimlő- virus az agyba jut, de enkephalitist nem okoz. A juhhimlő vírusának filtrálhatóságát Bőrrel 1902-ben bizonyította be. Szerinte a virus átmegy a Berkefeld-filteren és a Chamberland F4- és F5-filteren, úgyszintén 1—2 mm-es Garros-filteren. A virus beteg állatok bőr- és nyálkahártyalaesioiban, vérében, tejében, s a laesiókhoz tartozó táji nyirokcsomókban található. Az istállóban V2 évig is életben maradhat. Glycerinben a virus fokozatosan gyengül. 48 C°-on a virus rövid idő alatt elpusztul, —12, —15 C°-t a virus 2 hónapig elbír. DAVo-os car- bolsav, 10%-os kaliumhypermanganat rövid idő alatt elöli a vírust éppúgy, mint a rothadás. A juhhimlő kiállása egész életre szóló immunitást ad. Manninger szerint fertőzés alatt a vérsavóban hőálló amboceptorok keletkeznek, amelyek himlőcrusta kivonatával complementet kötnek. Ily amboceptorok védőoltás után éppúgy megtalálhatók, mint a betegség spontán kiállása után. Míg Kii és Kasai a juhhimlő vírusát házinyúl heréjén való passage útján tehénhimlővirussá alakította, Bridé és Donátién szerint a juhhimlő és tehénhimlő vírusa különböző. Juhhimlő kiállása után a savó, vagy hyperimmunsavó prophy- lacticusan és gyógyszerként alkalmazható. Bridé szerint 8—10 cm3 gyógysavó állatokat természetes fertőzés ellen 20 napra megvéd. 10—20 cm3 savó gyógyhatást fejt ki, amennyiben a halálozást meggátolja. A juhhimlőellenes, évenkint megismételt védőoltás a múlt században szokásos volt, azonban már elhagyták, mivel nem fertőzött nyájban gyakran fertőzés forrásává vált. Himlőellenes oltásokat újabban inkább csak fertőzött állományban végeznek.
