Baló József dr.: A láthatatlan kórokozók filtrálható virusok - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára (Budapest, 1931)
B) Részletes rész - I. A különböző himlőfajok azonosságának kérdése
Részletes rész 15 corneán variolavirus hatására jellemző elváltozások keletkeznek. Himlőhólyag tartalmát vastag rétegben tárgylemezre kenve, vizsgáló- helyre küldjük. Az anyagot itt 50%-os glycerinnel feloldva, házinyúl corneájára visszük, amelyet előzetesen éles tűvel rács-alakban megkarcoltunk. Ha himlőről van szó, 48 óra múlva a corneán 1 mm átmérőjű kiemelkedések láthatók. A kiemelkedés közepén a 3—4. napon epithellefoszlás áll be, mintha lyukasztóvassal vágták volna ki. A szemet 4 gr sublimatot, 30 ccm 98%-os alkoholt és 60 ccm dest. vizet tartalmazó fixálóba téve, 2—3 perc múlva %—2 mm átmérőjű, tejfehér kiemelkedések mutatkoznak. Ezek az inficiált sejtréteg burjánzásán és hydropicus degeneratioján alapulnak, a nagyobb savótartalom a sublimat hatására vastagabb rétegben alvad meg. Variola vaccina hatására a corneán hasonló elváltozás keletkezik, amíg azonban a variola-epitheliosis calotte-szerű, addig a vaccina- epitheliosis púpszerű. Ungermann és Zuelzer Paul makroskopos eljárását a mikroskopos vizsgálattal, vagyis Guarnieri-testek kimutatásával egészítette ki. Guarnieri-testek a variola-epitheliosisban kisebb számmal találhatók, mint a vaccina-epitheliosisban. A Paul-féle reactio Gerlóczy és Vas szerint a himlőesetek 77%-ában ad pozitív reactiót. Vas és Johan szerint a Paul-féle reactio kivitelekor minden esetben ajánlatos szövettani vizsgálat végzése (lásd I. tábla, 1. ábra). Amíg régebben a variolavirus kimutatására csak a Paul-féle reactio volt használatban, újabban mint ennél érzékenyebbet az Ohtawara-féle eljárást ismerjük. Noguélii mutatott rá arra, hogy a virus nyúlheré'ben felszaporodik. A virus kis mennyiségének kimutatására azt nyúlherébe oltjuk, mire orchitis keletkezik, s a here dörzsö- lékével Paul-féle reactiót végzünk. Hogy a himlő kórokozója filtrálható virus, 1908-ban Casagrandi állapította meg. A virus a hólyagtartalomban, pörkökben található. A vér is virulens és a virus megtalálható bizonyos szervekben, mint máj, lép, vesében. Vizelet és bélsár nem virulens. Gins, Hackenthal és Kamentzewa a kórokozót a tonsillákon találta, Levaditi és Nicolau a szájnyálban. A variola vera vírusának tulajdonságai a variola vaccina tulajdonságaival megegyeznek. Levaditi és Nicolau szerint a virus nagysága akkora, mint a lyssa- és herpesvirusé. MacCallum és Oppenheimer szerint fajsúlya 1.12—1.13. Bland szerint a vaccinavirust tengerimalac lábán kifejlődött pustulából véve, percenkint 6000 fordulattal 2 óráig centrifugálva, leülepedik. Margaret Lewis és Andervont szerint a vaccinavirust a karmin, kovaliszt, kaolin és faszén adsorbeálja, karmin, kovaliszt 10%-nál nagyobb mennyiségben inactiválja. Steinhardt, Israeli és Lambert 1914-ben a vaccinavirust szaru- hártyaexplantatumon tenyésztették és a tenyészetből 34 napra is pozitív oltást kaptak. 1916-ban Gins azt találta, hogy a virus szaruhártya- culturában konzerválható. Parker először egyedül, majd Parker és Nye orchitis vaccinioaban szenvedő házinyúl heréjét tenyésztették rígy, hogy a szövettenyészetet 5—7 naponkint átoltották és ha az explan- tatum nem jól nőtt, friss hereszövetet adtak hozzá. Ily módon ők 54 nap alatt 9 culturán vitték át a vírust és corneán, bőrön és herében ezután is pozitív oltást kaptak. Craciun és Oppenheimer a borjúnyirokból cen- trifugálással választották el a Paschen-testeket és tengerimalac cornea-
