Baló József dr.: A láthatatlan kórokozók filtrálható virusok - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára (Budapest, 1931)

A) Általános rész - 5. Immunitas filtrálható virus-betegségek után

8 Általános rész Arch. Path. 1930, 9, 1184. — Jakubowicz: Virchows Arch. 1930, 276, 290. — Lipschütz: Virchows Arch. 1928, 267, 233. — Lipschütz: Arch. f. Derm. 1924, 146, 427. — Prowa­zek: Cbl. Bakt. Orig. 1913, 70, 32. — Sanfelice: Cbl. Bakt. Orig. 1913, 70, 345. — Von- Glahn and Pappenheimer: Am. Journ. Path. 1925, 1, 445. — Woodruff: Am. Journ. Path. 1930, 6, 169. 5. Immunitas filtrálható virus-betegségek után. A filtrálható vírusokkal való fertőzés a legtöbb esetben immu­nitáshoz vezet. Ennek időtartama változó. Vannak olyan betegségek, amelyek után az immunitás igen rövid ideig tart. A nátha, vagy her­pes febrilis igen rövid ideig tartó immunitást hagy maga után. A nátha időről-időre visszatér. A közönséges herpes csak pár hétig vagy hóna­pig tartó immunitást vált ki, amelynek lejárta után ismét herpes keletkezik. Sok betegség kiállása az egész életre szóló mentességet hagy maga után. Ilyen betegségek a poliomyelitis, kanyaró, A himlőellenes oltás átlag 10 évre szóló immunitást ad. Immunanyagok az intrauterin életben a placentán át a magzatba juthatnak. Vannak olyan filtrálható virus-betegségek, amelyekről tudjuk, hogy immunitást hagynak maguk után, s mégis előfordul, hogy a beteg­ség kiállása után, amikor az immunitásnak tartania kellene, ismét ugyanaz a betegség fordul elő. Ilyen észlelések a száj- és körömfájásra nézve ismeretesek. Az immunitás időtartama erre a betegségre nézve legalább egy év, de ennél rövidebb idő alatt is ismét felléphet a beteg­ség. Ennek magyarázata az, hogy a vírusnak typusai különböztethetők meg. A bakteriológiában az egyes bakteriumfajokon belül immunolo- giailag azonosan viselkedő baktériumtörzseket bakteriumtypusoknak nevezzük. így tudjuk, hogy a meningococeusnak, pneumococeusnak vannak typusai. A száj- és körömfájásnak Valléé és Garré A és O typu- sát, Waldmann és Trautwein A, B és C typusát különböztette meg. A lyssával kapcsolatban többször felvetődött a virus pluralitásának, illetve multiplicitásának kérdése. Középafrikában az Oulou Fato-t oly lyssatörzs okozza, amelyet harapás nem visz emberre. (Remiinger et Bailly.) Különleges lyssatörzs a Koritschoner-virus. A tyúkpestis szo­kott formájától klinikai lefolyásában, de immunologiailag is némileg eltér a newcastlei betegség és mindkettőtől az egyiptomi tyúkok pseudo- pestise. Nem messzefekvő gondolat, hogy a tyúkpestis, newcastlei betegség és pseudopestis ugyanazon virus különböző typusai. Burnet és Macnamara észlelése amellett szól, hogy a poliomyelitisnek is vannak typusai. Ha egyéb filtrálható vírusoknak is vannak typusai, az epide­miológiai és főleg immunizálási szempontból nagy jelentőséggel bír. A filtrálható vírusellenes immunitás keletkezésére nézve a fel­fogás idővel változott. Ennek a változásnak jó példája a variola vaccina-immunitas. Régebben a himlő-immunitást illetőleg Prowazek felfogása volt érvényben, t. i., hogy a vaccina-immunitas nem anti­testek keletkezésén, hanem a sejtek érzéketlenné válásán alapszik, tehát szöveti immunitás. Azok a sejtek, amelyekkel a himlővirus con- tactusba jut, vagyis az ektodermasejtek termelik az ellenanyagokat. Régebben a fedő hámsejteket tartották egyedül fogékonynak a himlő- virussal szemben. Régen azt hitték, hogy a \raccinaellenes bőrimmuni- tas nem terjed a eorneára, s corneaimmunitas nem okoz bőrimmuni­tást. Idővel kiderült, hogy a himlővirus nem kötődik egyedül csak a

Next

/
Thumbnails
Contents