Balassa János: A hassérvekről (Pest, 1853)
I. Szakasz. A hassérvekről általában - E. Sérvek gyógymódja - I. Mozgékony szabad sérvek gyógymódja
41 Apelotta nagyságát illetőleg, az mindenkor felényivel nagyobb legyen a sérvkapu nagyságánál, mert habár újaink csúcsa, melly gyakran éppen betölti a sérvnyilást, csodálatosan képes vissza tartani a sérvet, a pellotának nyomása nem illy biztos és helyben maradó.— Főleg szükség, hogy a labta jóval — kétszerte, sőt háromszorta szélesebb legyen a sérvkapunál ott, hol ez tág és a főtte levő bőnyeszövet fel van lazulva, vagy hol laza zsírréteg födi azt. Illy esetekben keskeny labta benyomódik a laza képletbe, és a sérvnyilást nemcsak nem keskenyíti, sőt azt széllyel szorítja, míg szélesebb labta karimáival a sérvnyílás körüli szilárdabb bö- nyeszövetre támaszkodik. Ollyan nagyságú labták, mellyek a sérv- nyilásba épen bele illenek — az úgynevezett u j, vagy gomba idomú labták — legfeljebb belső lágyéksérveknek azon konok eseteiben használhatók, mellyeknél minden más labták elégtelenek, vagy el nem türetnek, és hol illy körülmények között mitsem tesz , habár kitágittatik a sérvnyilás a bele nyomuló labta által. Malgaigne néhányszor sikeres próbát tett illy labtákkal belső lágyék- és köldök-sérveknél, azonban csak gyenge tollú vagy toll nélküli kötökkel. A labta domborulatának mindenkor ollyannak kelt lennie, melly elég méljen ható nyomást legyen képes gyakorolni a sérvkapu széleire, hogy a zsiger kinyomulásra legkisebb tér se adódjék. Miután a hassérvek különböző nememéi, a bőnyekörü sérvkapu különböző távolságban van a testnek fölületétöl — külső lágyéksérveknél például távolabb mint a belsőknél -- a labta domborulatnak a sérvek illyetén különbsége szerint különböző magasságúnak kell lennie. Ezen feljül a labta domborulata vagy egyará- nyosan gömbölyeg lehet, vagy leend az tojásdadon emelkedő a szerint, mint a pellotta vagy alig haladja túl körével a sérvnyilást, vagyjóval[terjedelmesebb az a sérvkapunál. A tojásdad púpnak mindenkor a sérvkapu tájára kell esnie, s ennélfogva köldöksérveknél a pellotta dombjának közepére, belső lágyéksérveknél annak belső végére, czombsérveknél belső és alsó karimájára s a t. Hátra van még, hogy a labta kör vonali alakáról tegyünk említést. Szükség, hogy ez mindenkor a sérvkapunak és a sérvnek mivoltához legyen idomítva, mert a sérvkaput kell körülfoglalnia és a sérvnyilásnak közét mindenüvé be kell födnie, a merre engedékenyebb a rész és kitolulásra hajlam mutatkozik.
