Balassa János: A hassérvekről (Pest, 1853)

I. Szakasz. A hassérvekről általában - D. Sérvek különböző állapotai

26

levő részek közül leggyakoribb széke a zárnak a sérvkapu és a bönyés (fibrosus) képletek , mint czotnbsérveknél a czomb- edények bönyehüvelye. A tömlő részéről leggyakrabban a tömlő- nyak adhat okot kizárásra, mert az, mint feljebb láttuk, idült sérveknél, főleg sérvkötök hordása mellett, megvastagszik, kemény és rostos lesz és Hlyen alkatásnál fogva engedéktelen lévén, hathatós nyomást gyakorol a kitolult részekre. Okozhat-e vagy nem a tömlönyak kizárást, e fölött sokszorosan vitáztak a sebé szék. A kérdést megoldani annak nem nehéz, ki a tömlőnyaknak imént érintett szövetbeli alkatáról tudomással bir, sőt Malgaigne azt állitja, hogy a megvastagult és kemény tömlönyak, miilyen az idült sérveknél szokott lenni, ha nem is egyedüli, minden bizonnyal leggyakoribb széke kizáródásnak. Egyes esetekben maga a tömlő is lehet fészke a zárnak, hol az a fenemlitett módon gyürüzetes

alkatot (Abschnürungen) nyert vagy melléktömlökkel bir, vagy ktil- sértés által lyukat kapott. Végre a sérvlömlön belül is rejlhetik az ok zárra leginkább , ha izzadmányszálagok járják a tömlőnek üregét keresztül kasul, vagy ha az, odanött cseplesz zsinór módjára szorítja le a kitolult részeket, vagy az odanött csepleszlebenynek kemény karimáju repedéke adhat erre alkalmat.

A kizárásnak tehát nem mindig egy és ugyanazon fészke van és innét következik, hogy ugyanazon sérven több rendbeli zár jöhet elő, mire gyakorlati tekintetből igen nyomós figyelmet kell fordítanunk.

A kizárás fészkének megösmerése szerfölött nehéz,miután külön kórjelei sem egyiknek sem másiknak nincsenek;