Balassa János: A hassérvekről (Pest, 1853)
I. Szakasz. A hassérvekről általában - A. Boncztani viszonyok
4 Alatta fekszik a haránt hasizom, mellynek rostjai hátrál mell felé egyenes irányban vonulnak, — hátsó gyakpontjukat az ágyékgerinczeken, a csipcsont taréján, és a hátulsó hordák bélszínén találván, mell felé a fehérhosszban végződvén. Mell felöl a fehérvonal hosszában van az egyenes hasizom, a sarlóporcztál és 6. 7. bordaporczlál le a fancsontok porczizíiléseig terjedvén. — Ez utóbbi izom a fennemlitett széles hasizmoktól jövő bönyetasakba van beburkolva. —• Ezen bönyetasak azonban nem tökéletes, mert hátsó lapja az egyenes hasizomnak alsó harmada mögött hiányzik, s ennek következtében az izom itt csupasz lévén, közvetlen érintkezésben van a hashártyával. Tekintsék önök az imént említett izmoknak alkatát és elrendezési mivoltát, és látni fogják, hogy egyes helyeken és pontokon gyöngébb és vékonyabb marad a hasfalazat. Illy helyeken kevésbé képes az ellentállani erőszakos nyomásnak, és illy pontjain a hasfalnak képezödnek kedvező körülmények mellett a hassérvek leginkább. Egyikét ezen helyeknek látják az ágyéktájon ott, hol a külső rézsut hasizomnak szabad karimája mögött a belső rézsut hasizomnak bönyéje csupaszon hagyatik, fökép ha a legszélesebb hátizomnak mellső széle nem terjed eléggé előre. A két izomkarima közölt ez által épen az utósó borda alatt egy háromszögű köz alakúi, csúcsával fel-, alapjával lefelé irányzóévá, mellyen a belső rézsut hasizomnak fedetlen része, mint a hasfalnak egyik leggyöngébb pontja látszatik, az úgynevezett ágyéksérvekre alkalmat adó. Egy másik véknyabb és gyöngébb pontját a hasfalnak a 1 á- gy ék tájon látják önök, hol szinte nem födik be egymást a hasizmok egyaránt ; mert inig itt a belső rézsut hasizom húsos alkatú, addig e helyen a külsőnek husrostjai megszűnnek és csupán annak bőnyeterülete takarja az előbbit, pedig bönyeterület mindig gyengébb izomnál, azért is, mert rostjai szilárdak és nem rugékonyak, mint az izoméi; és csakugyan ezt tanúsítja a gyakorlat is, melly a lágyéktájt leggyakoribb székéül mutatja fel hassérveknek. Egy további gyönge pontja a hasfalnak azon helyen van, hol a külső hasizomnák mellső széle az egyenes hasizomnak külső karimájával határos. Ezen közt csupán a széles hasizmoknak osztatlan bönyéje tölti be, melly több helyeken még edények és ide-
