Argenti Döme dr.: Hasonszenvi gyógymód kezdő h. orvosok, művelt nemorvosok használatára és a gyermek első nevelése főleg szülék számára 2. (Pest)
Gyakrabban előforduló betegségek - I. A fej egyes részeiben. Különösen a szembetegségek
30 feszülést érez a beteg; feje felé tolul a vér; szemeiben szárazságot érez. Kivált „Grippe“ uralgása alatt. Nux v. kivált ha náthával van összekötve e gyuladás. Apis vagy pulsatilla genyes nyák elválasztásában. Euphrasia, ha a nyavalyának további lefolyása alatt a nagyobb mérvben elválasztott könyek csípősek, a szemben égetést okoznak, az arcz külbörét pedig feleszik; ha a szemszéleken fekélyedés támad; ez utóbbi esetben, ha ezen szer nem használna, a sulphur kielégitöleg müködendik. Arsenic, ha már e fekélyedés és genyedés tovább tart, és már a pilla-porczok megemésztésétől lehet tartani. Szintén makacs eféle gyuladásban (mint néha „Grippe“ uralgása alatt történik) ha heves, égető fájdalmak mellett a köthártya is részesült e gyuladásban. 5 golyót 10 evők. vízben felolvasztván, adjunk be a; beteg körülményei szerint minden 1—3 órában 1 kanállal, Egyiptosui szcmgyiiladás (Ophthalmia aegyptiaca). E nyavalyának első fokában csak a szemhéjak köt-hártyája, másodikban a tülk-hártya, — harmadikban a szaru-hártya van megtámadva. Oly érzéssel kezdődik, mintha föveny esett volna a szembe; a szemhéjak köt-hártyája megvörösül, megdagad, a tülk-hártya is megdagad, vérrel telt edényei duzzadtak; a szaru-hártya üveghez hasonló fényességet mutat. A köt-hártyán némi savós nedv elválasztása mutatkozik, bő köny-ár, nagy fényiszony mellett. Kedvező körülményekben a gyuladás ezen fokán néha e nyavalya eloszlik; de ha tovább halad, akkor az említett kórjelek súlyosbul- nak; a szemhéj köt-hártyája tetemesen megdagad és vörös bársonyhoz hasonló; a szemhéjak mozgása meggátoltatik, külső fölületök dagadt, kékes; a tülk-hártya is tömöttcbb vörösséget öltvén, a szaruhártya körül dagadozni kezd, kegyetlen, főleg éjjel dühöngő fájdalmak kíséretében. Az elválasztott savós nedv közt fehéres pelyhek mutatkoznak; később e nedv sűrűbb, fehérebb, takonyhoz hasonló alakot ölt. A nyavalyának további kifejtése alatt láz-kórjelek észlelhetők. A szemhéjak köthártyája keményebb és bibircses daganatot képez; a tülk-hártya tetemesen megdagad és a szaru-hártyát sáncz gyanánt veszi körül. A kegyetlen fájdalom a fejre is elterjed, elűzi az álmot. A kifolyó takony
