Argenti Döme dr.: Hasonszenvi gyógymód kezdő h. orvosok, művelt nemorvosok használatára és a gyermek első nevelése főleg szülék számára 2. (Pest)

Gyakorlati hasonszenv és a gyermek első nevelése

6 gátolancljuk; gyógyítandunk több kifejlődött betegséget is, a szövevényesb bajokban pedig nem ártandunk legalább annyira hasonszenvi szereinkkel addig, mig orvoshoz jután- dunk, mint az úgynevezett házi orvosságokkal, milyenek a különféle labdacsok (pilulák), porok, theák sat. Hogy a h. orvosnak egyszersmind a phisiologiát, pathologiát sat. jól kell tudnia: hogy a syinptómák összegét helyes szempont­ból fogván fel, okszerüleg gyógyíthasson, — világos. A jól eltalált szernek jele: a beköszöntő javulás, vagy válto­zás, p. izzadás*), melynek következtében acutus betegségekben rövid idő alatt javulást is érez a beteg, mire a chronicus nyava­lyákban csak hosszabb idő lefolytával számíthat. Acutus betegsé­gekben ajánlom, hogy a szenvedni kezdő azonnal feküdjék le és vegyen be orvosságot; ekkép sokkal hamarabb szabaduland meg bajától és ennek veszélyes következményeitől, mint midőn betegsé­gének kezdetét elhanyagolja. — Továbbá javulást vagy kedvező változást tapasztalván, ne változtassuk az orvosságot, hanem foly­tassuk azt és legyőzendjük a betegséget. — Végre, hasonszenvi gyógyszereink használata alkalmával, mellőzzünk minden más külső vaoy belső szereket, nehogy ezek által a beadott gyógy­szerek működése gátoltassék ...............A homoeopathák közt is van­n ak többen, kik h. szereik mellett másféle (nem homoeopathicus) szereket leginkább külsőleg szeretnek használni. Gyógyelvünk tiszta felfogása már a priori is követeli, — tapasztalati tények pedig bizo­nyítják: miként ah. orvosságok egyedüli használatalegbiztosabban vezet czélhoz; — bármiféle egyéb szerek által csak gyengítetik inkább mint segitetik, gyakran megsemmisitetik a honi. orvosság azon működésében, melyet egyedül, tisztán specificus ereje által, biztosabban legyőzött volna. *) Az előhozandó izzadás kedvéért nem szükséges takarókkal teihelni a beteget ; takaródzék ő csak úgy, mint közönségesen szokta magát betakarni, és jól adott gyógyszer zzadásba hozza De az izzadásban levő, egész gyógyí­tás alatt különösen orvos engedelme előtt föl ne kelljen ágyából kivált acutus betegségekben, inget se változtasson; mert legnagyobb óvatosság mellett is néha meghűlvén, igy előbbi nyavalyájába visszaesvén, ennek halálos kimene­tétől méltán tarthat, daczára az ismét bekövetkező izzadásnak : mivel ha az első betegség által ellankadt életerő, ezen megújított törekvése alatt egészen kimerül, — ekkor nem segíthet már többé az orvos! Ezt minden okos ember átlátván, legyen szófogadó és ne tegye ki magát a legnagyobb, többnyire le- győzhetlen veszélynek.

Next

/
Thumbnails
Contents