Argenti Döme dr.: Hasonszenvi gyógymód kezdő h. orvosok, művelt nemorvosok használatára és a gyermek első nevelése főleg szülék számára 2. (Pest)
Gyakrabban előforduló betegségek - I. A fej egyes részeiben. Különösen a szembetegségek
120 E helyen leirandom még „az aléltságokhoz“ (eccly- ses) tartozó álomkórt, hüdést, ájulást; a szédelgést, tetszhalált pedig más helyen. — Leirandom továbbá az idegnyavalyák közöl a nyavalyatörést, vit-tánczot, sat. A görcsök egyéb nemeit, — szintén az idegnyavalyákhoz (nevroses) tartozó többi nyavalyákat, — lélek-beteg- ségeket, (nézzük a tartalomban : „idegnyavalyák“) — munkám felosztása szerint tárgyalni idom. Görcsnek nevezzük átalában az izmok, az izmos vagy kártyás részek akaratelleni és rendetlen mozgásait, nagyobb, kisebb mérvben. A görcsök rángó, zsongos, vagy vegyes görcsökre osztatnak fel. Rángó görcs (spasmus clonicus, convulsiones) alatt valíimely testrésznek erőszakos összehuzatását értjük, mely mégis viszonyos ellágyulással jár; itt teliát az izmok összehuzatásai és el lágyulásai sebesen változnak. — Zsongos görcsnek (spasmus tonicus) mondatik valamely testrésznek erőszakos, akaratelleni, állandó, mozdíthatlan és mereven összehuzatása. — Vegyes a görcs, midőn majd rángó, majd zsongos, vagy midőn a test egyik részében rángó, a másikban pedig zsongos görcs van jelen. A rángó görcsökhöz tartoznak: reszket és , nyavalyatörés, vit-táncz, bizserkór (raphania); — a részletes rángó görcsökhöz : a görcs nevel és, szívdobogás, csuklás, prüsszentés, görcs- köhögés. Az átalános zsongos görcsökhöz tartoznak a dermedtség (tetanus), merevedés (calalepsis); a részletes zsongos görcsökhöz : az áll-görcs, bandzsalság, kutya-korcs (spasmus cynicus, azaz a szájszeglet izmainak görcse), nyelv-görcs, mell-görcs, izom- és ikra-görcs, férfi tag-merevedés (priapismus). A vegyes görcsökhöz tartoznak : a rásztkór, méhkér, víziszony. Ezen idegnyavalyák ellen részint itt, részint munkám felosztása szerint más helyen ajánlandok gyógyszereket. Álom-kór. (Schlafsucht.) Idősbeknél az álomkór néha a gutának előjele; máskor pedig különféle betegségek symptómája, a midőn is elháríttatván az okok, az álomkór mint okozat, külön orvoslást nem kiván. Sokszor azonban az álomkór önálló nyavalya; a beteg szokásánál hosszabb időig tartó, mély, szokatlan időben megjelenő álomba esik, mely által nem
