Arányi Lajos: Orvosgyakorlati tanulmányok a mellür zsigereinek táj- és leiró bonctana köréböl némi, az orvosi rajzok célszerü elkészítésére vonatkozó útmutatással (Buda, 1865)

—I 10 1=-—

1) csak körrajzokkal (kontúrokkal) bírnak minden árnyék elhagyásával ,

2) az árnyék azért hagyatott ki, mert a szervek akkint állítatnak elő, mintha az egymást fedező rétegek, t. i. maguk a szervek üvegátlátszósággal bírnának , így lévén a dolog

3) lehetlen volt kikerülni, hogy a különféle, sok egymást lepő szervnek körvonalai egymást keresztül-kasul ne kuszálják, de hogy ezen szint- oly szükséges mint kikerülhetlen körülmény minél kevesbbé zavarhassa a fáradalmas tanulmányozást, cum grano salis a földképek rajzmodorát utánoztam, azaz conventionalis külemü vonalokat alkalmaztam ott, hol a vonal küleme nem jellemző; igy rajzolatomon

a) a tüdőnek körvonala minden ide vonatkozó ábrán apró récével bir,

b) a légcső s a hörgők körvonala szélesen recézett,

c) a véredények egyszerű-vonalú körrajzzal állítatnak rendesen elő, de ha valami által fedetvén egy alsó réteget képeznek: akkor mákszemnyi gyöngyök füzére képzi a körvonalat,

d) a rekesznek váglapját két párhuzamos vonal ábrázolja; a felső vonal vastag és folytonos, az alsó pedig vékonydad és szakadozott, csaknem pontozott,

e) a hátcsigolyák körvonalai apró pontokból állanak,

f) a bordák körrajzát egyszerű vonalok képezik, hol a tüdőn kívül egyebet nem fednek a bordák, de a hol erek, hörgők stb. rejlenek a bordák alatt, ott a bordák körvonalait szintén pontok képezik, mint a csigolyákéit,

g) a bordák mindegyike bir egy megfelelő arab-számmal,

h) a nyak- és az ágyék-csigolyák római, a hátcsigolyák pedig arabszámmal jelöl vék, (a Vl-ik ábrán ezek is rómaival).

A rajzok kellő megértésére szolgál továbbá annak tudata, hogy

4) a szervek valamennyi ábrán ugyanazon betűvel bélyegezvék, p. a szívcsúcsot minden ábrán A betű jelöli, a függérivét H, a fölhágó ürös visszeret M, valamint azt a lentebb ide mellékelt mutató tábla jelenti.

5) a vörös vért tartalmazó erek téglaszínre festvék, ide tartoznak az üterek (kivevén a tüdüteret) és a négy tüdővisszér.

6) a fekete vert tartalmazó erek kékre vannak föstve, ide tartoznak a visszerek (kivevén a négy tüdő visszeret) meg a tüdütér.

7) a légcső (könnyebb fölismerhetés végett) sárgálló színt nyert.

8) a bárzsing rózsaszínre festeték, hogy a téglavörös függértöl első pillanatra megkülönböztethessék.

9) a színezés szintén csak schematikus, s ennél fogva megbocsáthatni, hogy nem művészileg szabatos, hanem csak olyasféle, minő a földképek színezése.

10) végül meg kell említenem , hogy noha Luschka fönnt említett munkájának igen sokat köszönhetek mint figyelmeztető, serkentő és fölvilágosító eszköznek, s noha rajzaim átalán véve igen hasonlítanak az övéihez: még is függetlenek amazoktól, és több ábrám egészen eredeti, különösen a IV. VI. és VII. továbbá az elsőn a rekesznek a szív mellső s hátsó részeihez geometrice kijelölt viszonya, eredeti továbbá valamennyin a geometricus rajz, mely számos jól kifejlődött szervezetnek ideális képmását mutatja, eredetinek tartám végtére azon eljárást is, mely szerint valamennyi ábrán (mint előbb a 4 pont alatt említém) ugyanazon szerv ugyanazon betűvel vagy számmal van bélyegezve, mindaddig, mig Fro-