Arányi Lajos: Orvosgyakorlati tanulmányok a mellür zsigereinek táj- és leiró bonctana köréböl némi, az orvosi rajzok célszerü elkészítésére vonatkozó útmutatással (Buda, 1865)

g-yöng-e fehér láng1, az ezüst gombon, a fehér atlaszon szintén oly fehér, mint a különben fekete csizmán, ezen petty- vagy csík-külemü fehér foltocska az élő embernek mindkét szemén is észlelhető, nem különben a savéhártyákon (főleg a belekén, szivén), meg a kikészített, de még jó nyirkos izmokon.

Nem egy okleveles egyén botránkozott már meg némely jól sikerült képnél mondván, „ugyan miféle fonákság az attól a különben ünnepelt festésztöl, hogy minden embernek fehér hályogot fest szemére, s hogy a nyalka urfiaknak fekete csizmájára mészfoltokat mázol ? — ezen urak a szemeknek legmagasabb világosságát hályognak, a csizmákét mészpecsétnek nézték, de többet mondok, midőn a szemből kivett üveg-lencsét, vagy pedig az u. n. üvegnedvet (humor vitreus-t) látja a rajzhoz nem értő helyesen lerajzolva: akkor azon akad nem kévéssé fel, hogy eme szembeli képleteken éppen úgy, mint az optikusok cégtábláira festett lencseüvegeken egy valóságos kis ablak észlelhető, mi szintén nem egyéb, mint a legmagasabb fény, mely az ablakon a hajlékba betekintő égnek letükrözése, de az é;;nek képében azon helyeken megszakadozás támad, mely helyeken az ablaknak keresztfája gátolja a sugároknak a szobábai beszolgálását, s igy a lettikrözésben is megszakadozás támad, minek következménye: az ablak-keresztfának leábrázolódása, mirer a szobában rejlő üveglencsére, üvegnedvre stb. Ha a körrajz, az árnyék és a világosság (ide számítván még a Reflexet vagyis visszfényt is) jól vannak alkalmazva, akkor: a

4-ik kategória, az u. n. modellirozottság vagy piasti c i t a s, azaz: a testesítés, vagy rövidebben a testítés önkényt merül föl, a lerajzolt tárgy t. i. úgy fog a lapos papiroson előtűnni, mintha nem csupán hosszú és széles, de egyszersmind mintha előálló volna, tehát dombom, vagy ellenben homorú.

Bonctani tárgyak előállításánál a testítés nem mindig kívántatik meg, elég átalában annak csak nagyjából való végrehajtása, mit az általam schematicusnak nevezett árnyékkal is elérhetni , nem gondolván visszfényre vagy legmagasb világosságra, de ha könnyű szerrel hajthatja az ember végre a testítést, például valamely bőkezű Mecénásnak pártfogása alatt e tekintetben is (ki t. i. a tudományt, s a művészetet egyaránt istápolja): akkor azt fényiizési csecsebecsének ne tartsa, mert igen emeli a rajz érthetőségét, mit p. Nuhn igen remek ábrái'"') tanúsítanak, me- *)

—f 4*7 »—

*) Chirurgisch-anatomische Tafeln von Dr. Ant. Nuhn Prof, in Heidelberg. Man heim 1856.