Arányi Lajos: Orvosgyakorlati tanulmányok a mellür zsigereinek táj- és leiró bonctana köréböl némi, az orvosi rajzok célszerü elkészítésére vonatkozó útmutatással (Buda, 1865)

két, s ha híven volt a körrajz eltalálva, nem kellett a szemet fület barkót beléje rajzolni és mégis meg lehetett az illető egyént ismerni, mert a k ö r r a j z hív volt.

3-ik kategória az árnyék, de az árnyék ügyében már nem kivántatik meg minden bonctani ábránál a természetes hűség, mert olykor csak az a föladat, hogy hengerszerü képletek (erek, idegek, hugyvezédek, ondóvezédek stb.) ne tűnjenek oly laposoknak, mint az inak, vagy szálagok, ezen célnak a gondo- lom-árnyék *) (schematicusnak nevezhető árnyék) is megfelel.

Ki a különféle anyagú testeken az árnyékot és a világosságot komolyan tanulmányozza, hamar észre veendi, hogy számos fokozat látható az árnyékon , mely, ha igen erős, csaknem feketének, ha pedig gyönge, csupán szürkének tűnik föl és ekkor hol félárnyéknak, hol meg indirekt v i 1 á g o s s á g n a k is mondatik.

A világosságot direkt- és indirektre osztják a festé- szek; direktnek akkor hijják a világosságot, midőn vagy a naptol , vagy akármiféle világító testtől, gyertyától, lámpától, őrtűztől stb. ered, — indirektnek pedig, midőn valamely magában ugyan nem világító, de a nap, vagy lánggal égő test által megvilágított tárgyról árad el a lerajzolandó holmira.

Az indirekt világosság ugyanazonos az árnyéknak legkisebb fokával, vagyis az u. n. félárnyékkal.

Az indirekt világosságnak legbővebb kútforrása a naptol megvilágított levegő, az világítja meg a reggeli és estéli szürkület alkalmával, továbbá borús nappal a tárgyakat; fényes nappal is (midőn t. i. felhőtlen nap süt) árad el indirekt világosság, de csak azon tárgyakra, melyek akár szabadban, akár valamely hajlék alatt a napnak árnyékában vannak.

Midőn valamely akár direkt, akár indirekt világossággal bíró élénk-színű vagy fényes test (fehér vagy sárga fal, valamely világos színű selyemruha, valamely érc-készület) áll egy más, bizonyos testnek sötét árnyékkal bíró oldala mellett, akkor az említett sötét árnyékot saját varázsszerü homályos fény deríti föl, mely visszfény (Reflex) nevet visel, és különösen csiszolt köveken, fémeken vagy sima fölületü nyirkos lapokon, p. a savóhártyákkal bevont zsigereken tanulmányozható.

Természetrajzi ábrák megértésére azu. n. verárnyék, az u. n. legmélyebb árnyék, s ennek ellentete: az u. n.

*) Erdélyben a nép szájában sokszor megfordul eme kifejezés: gondolom-'i rág, azaz eszményi vagyis schematicus virág.

45