Arányi Lajos: Orvosgyakorlati tanulmányok a mellür zsigereinek táj- és leiró bonctana köréböl némi, az orvosi rajzok célszerü elkészítésére vonatkozó útmutatással (Buda, 1865)
négy tüdővisszeret valaki természetes rendi szerint behelyezi s a gerincoszlop s a szív közé beleékeli. Képzeljük végül ötödször, hogy valaki a mellkas felső nyílásába hig gipszet önt, s ha ezek mind megtörténtek, s a gipsz teszem azt egy éranegyed múlva megmerevedett, s ha végtére a kiszárított mellkast az öntvényről letördeljük s eltakarítjuk: akkor az előttünk álló öntvény a kettős mell hártya-lemezbe burkolt két tüdőt ábrázolja, mely is a szívnek mintegy otromba tokját képezi, de a mely toknak mellül s egyszersmind alul és baloldalt egy csorbáj a van, t. i. ott, hol a szív alja csüllő vagy háromszög képében födetlen marad, hátul pedig fölülről végig le egy 4—5cm.széles repedése, melyben t. i. a bárzsing s mögötte a függér fut le. Van még jobbról s balról egy-egy nagy behor- padás is ezen tok belsejében, melybe a tíidütérnek meg a légcsőnek ágai (a nagy horgok) hatnak, s melyből a négy tüdővissz- ér fakad, ezen behorpadások a tüdőnek kapuját vagyis köldökét (porta s. hylus pulmonalis) képezik a valóságos tüdőn. Szemlélhetni pedig ezen gipszöntvényen, hogy: 7) A tüdőkön három a fölszín, egyik a külső, ez domború, másik a belső, ez homorú, (mindketteje a tüdőcsúcsban olvad egymásba át), harmadik az alsó, ez is homorú, és a rekeszen fekszik. A tüdő bélszíné két homorulatot mutat, az egyik a szívtől eszközlött benyomás, a másik pedig a tüdő kapuja vagy köldöke, mely 8 cm. hosszú és 5 cm. széles; ebbe jutnak a hörgők s a tüdütér ágai, belőle fakadnak pedig: a tüdővisszerek és a nyirk- edények. 8) A job b tüdő belső fölszinének homorulata nem oly mély, mint a balé, mert a szívnek jobbik fele csak 4 cm.-nyire terjed a középhossztol jobb felé (I. ábra: 39 JS), mig a szívnek bal fele 7 cm.-nyire terjed el a középhossztol bal felé (I. ábra : 36, B, A). 9) A tüdő három széllel bir, egy mellső, egy hátsó s egy alsóval. A mellső szél a tüdőcsúcstol fut le mellfelé, és pedig jobb oldalt a 6-ik bordaporcnak mellső végéig (I. ábra: t D* D** a jobb mellső szél), innen már az alsó szél kezdődik, baloldalt pedig t*, K, a, t*, 38, 37, t* szintén a tüdőcsúcstol kezdődik, de a 4-ik bordaporc aljától kezdve rézsut kifelé vonul a hatodik bordaporcnak külső harmadáig. A hátsó szél szintén a tüdőcsúcstol ered és lefelé tart. A hátsó szélnek alsó vége nagy belehelésnél a 12-ik hátcsigolya aljáig ér. Az alsó szél a mellső és hátsó szélnek összekoccanásából —j 32 r—
