Arányi Lajos: Orvosgyakorlati tanulmányok a mellür zsigereinek táj- és leiró bonctana köréböl némi, az orvosi rajzok célszerü elkészítésére vonatkozó útmutatással (Buda, 1865)
A melli f ü g g é r I. és IV. ábra: KK* halkkal-halkkal balról a középliossz felé vonul s midőn a rekeszhez ér, hátsó része 3 cm.-nyire tovább marad a mellüregben, mint a mellső, mert ott ferde a rekesz lefutása, hol a függér az u. n. hiatus aorticust átfúrja. Látni ezt a VI. ábrán K*. A függér jobbik oldalán a mellvezeték halad alulról fölfelé IV. ábra & & A bárzsing felső része kissé balra esik a légcsőtől, annyival t. i., mennyit az 0 O-vel jelölt előálló rész mutat a IV. ábrán, melyen a pontozott vonal a gégének bal oldali határa. A függér mellett fönn jobbról áll a bárzsing, de lenn a rekesz felé a függérre (tehát balfelé) törekszik, és rézsut fekszik a függérre, hogy végre egészen a függér bal oldala mellé jusson, midőn az u. n. hiatus oesophageuson hatja át a rekeszt; ezen rész magasabban áll, mint az előbb említett hiatus aorticus. 2) A tüdütér. (arteria pulmonalis). Ezen edény hosszát rendes állapotban 5 cm.-re, szélességét pedig 3-ra teszi Luschka, mi nyomtatási hiba lehet, miután én csak 3—3% cm. hosszúnak*) és 2yi0 cm. szélesnek találhattam, s igy is rajzoltam I ábra F. A tüdütér valamennyi szívedény közül legközelebb éri a mellkas mellső falát, de mindazáltal a tüdőtől födetik, mit a VI. ábrán tisztán látni, hol F a tüdütér, és T ü a tüdő. A tüdütér jobbról balfelé húzódik, de egyszersmind hátrafelé , midőn pedig két fő ágára oszlik, akkor majdnem egyenes szögletben konyul hátra. A tüdütér töve a függér töve előtt áll (nézd az V. ábrát, hol a szívnek haránt metszlapján 26 a tüdütér, 28 pedig a függér). A mit most mondandók, az I ábrán lehet látni. A tüdütér a szegycsont bal széle mögött a 2-ik bordaköz zugának, meg a 2-ik bal bordaporcnak mögötte fekszik, a tüdütér bal széle lenn 3, fönn 2l/2 cm.-nyíre esik balra a középhossztol. A 2-ik bal bordaporc felső szélén már megszűnik a tüdütér kiterjedése, s csupán bal ágának vagy 4 mm.-nyi kiemelkedése (I ábra FB*) látható. A tüdütér közvetlen a függér íve alatt két ágra oszlik, egy jobbra FA, és egy balra FB; ezen ágakat az I, a IV. végre a IX. ábra tünteti elő. *) Minthogy a tüdütér rézsut húzódik hátrafelé , egy kissé u. n. scorzoban , vulgo skorz-ban van lerajzolva, s igy valamivel rövidebbnek látszik a valóságosnál, de azért még sincs 5 cm. hosszú.
