Arányi Lajos: Orvosgyakorlati tanulmányok a mellür zsigereinek táj- és leiró bonctana köréböl némi, az orvosi rajzok célszerü elkészítésére vonatkozó útmutatással (Buda, 1865)
—4 20 fr-— Megjegyzendő, hogy öregeknél valamivel alább fekszik aszív. A szívgyomor-sövény azon irányban halad, melyben a hosz- szanti árok, t. i. fölülről (kissé jobbról balra) lefelé, megjegyzendő mind az által, hogy a szívgyomor-sövény nem egyenes lefutású, mint a pitvaroké, hanem hogy jobbfelé öblösödik, mint azt a szívgyomroknak közepe táján történt haránt átmetszete a szívnek tünteti a VIII. ábrán elő”*), hol x a bal gyomor bal oldali fala, y a bal gyomornak jobb oldali fala, azaz: maga a sövény, z pedig a jobb gyomornak jobboldali fala. Ezen ábrából kiviláglik, hogy a bal szívgyomornak metszlapja O betüszerü karika, melynek mintegy csak függeléke (fordított C betüféle függeléke) a jobb gyomor. Élőn könnyebb a szívcsúcsot meghatározni, mint holton, mert ott van a szívcsúcs, hol a szívlökés (mely mint tudjuk a systole alatt támad) tapintható. A hullán a szívcsúcsot, mint már sokszor említém, az 5-ik és 6-ik borda közt lelni föl, és pedig 7K cmeternyire balra a ko- zéphossztol; ezen pontot ekkint keresik némelyek más úton: a csecsbimbótol I. ábra x (mely persze nem mindig ül a 4-ik borda alján, hanem olykor a 4-ik, olykor meg az 5-ik bordának táján) egy függőleges vonalt bocsátanak három ujjnyira lefelé x, v, ezen vonaltol egy jó vastag ujjnyira befelé fekszik a keresett szívcsúcs: A, melybe az 5-ik borda alsó szélén be lehet valamely hosszú tűt szúrni (mint már fönn mondám: a hull á n). Ha az ember egy élőnek hüvelyknyi hosszú sebén, mely történetesen (mint Bamberger betegén) az ötödik borda szélén a szívcsúcs irányában létezik, haránt irányban melülröl hátrafelé bevezeti mutató ujját: akkor azt tapasztalja, hogy a szívcsúcs a systole (szívszűk) alatt megkeményedik, meghe- gyesedik, továbbá lebocsátkozik, előre tolódik s kissé balra fél- rehuzódik, a diastole (szívtág) alatt pedig: meglazul, elsimul, fölemelkedik jobbra és visszafelé rándul a szívcsúcs elannyira, hogy abevezetett s veszteg tartott ujj által immár nem tapintható, azért mondom a veszteg tartott ujj által, mert ha mélyebben bocsátjuk kutató ujjúnkat, akkor persze a diastole alatt is elérhető a szív. Furcsának tűnik első hallásra, hogy a szívcsúcs éppen akkor közeledik a mellfalhoz, midőn a szívnek tengelye a systole *) Eren az ábrán a megfagyasztott mellkas a 4-ik bordaporc táján van harántul átmetszve, és a szív szintén harántul, és pedig tengelyéhez képest egyenes szögletben.
