Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)

Második rész. Különös kórbonctan - Első könyv. A kórodai orvostanra (medicina clinica) vonatkozó bonctani adatok - Második fejezet. A mellür- és a benne foglalt zsigereknek bajai - Függelék: A krupos tüdőlob módosulatai

81

mölerakodások környékén ágasbogas, majdnem porckemény kérgeket látunk lefutni, melyek majd tejfehér, majd kékes, majd zöldes, majd rózsapiros színben tarkálanak, szóval a Jaspachat-féle kőhöz hasonlít színre nézve a tüdőnek váglapja.

347. Gyakori tünemény-e a tüdőtályog ?

Ritka tünemény; mert a szinte ritkán előforduló , önálló hézagi tüdőlobnak következménye.

A hézagi tüdőlobnak megismertető jelei az élőn nincsenek.

FÜGGELÉK.

A krupos tüdőlob módosulatai.

348. Mikor változtatja meg rendes bonctani képét a krupos tüdőlob ?

1) midőn öregeknél —,

2) midőn gyermekeknél —,

3) midőn huzamos ideig fekvő egyéneknél fordul elő.

349. Melyek az öregeknél előforduló májasodásnak bonctani jelei ?

A tüdőknek váglapján sokkal nagyobbak a szemcsék, mint a közönséges tüdőlobnál, továbbá a tüdőállománya igen fonnyadt s ezért az u. n. petty- hüdt májasodást ábrázolja.

Az öregeknél előforduló májasodás jelei az élőn.

350. Melyek az öregeknél előforduló májasodas korodat jelei ?

A szokottakon kívül fölötlök a hagymázos tünemények.

6