Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)

Második rész. Különös kórbonctan - Első könyv. A kórodai orvostanra (medicina clinica) vonatkozó bonctani adatok - Második fejezet. A mellür- és a benne foglalt zsigereknek bajai - 2. A légzési szervek bajai

72

1) a kr up os vagy hólyagcsás vesicularis, vagyis a közönséges, melynél az izzadmány a légsejtekben találtatik;

2) a h é z a g i (interstitialis), melynél az izzadmány a tüdők kötszöyetében lappang, (ritka baj s ritkán önálló) ;

3) a hurutos (catarrhalis).

aa) A krupos (közönséges) tüdölob.

307. Hányféle a krupos tüdölob kiterjedésére

nézve ?

Lehet: vagy lebenyes más szóval: k a r é- 1 y o s (pneumonia lobaris ) , vagy lebenykés {pneumonia lobularis').

308. Mit érteni a pettyhiidt májosodás (schlaffe Hepatisation ) alatt ?

Oly faját a tüdölobnak, melynek állama a májnál puhább és a lépéhez közelit; — kimerült egyéneknél ötlünk ezen tüdőlobra.

309. Hányféle a tüdölob korára nézve ?

Kétféle: heveny és idült; — az idültnél nemcsak a légsejtekbe , hanem a kötszövetbe is lerakodik a lobtermény, — a baj más neve: elkeménye- dett májasodás (pneumonia indurata).

a) A lebenyes, krupos tüdölob.

310. Hány időszaka van a közönséges vagyis krupos (akár lebenyes, akár csak lebenykés) tüdölobnak ?

Három, és pedig:

az első időszak — a vérbőség vagy lobos tömet (hyperaemia vel infarctus inflammatorius) időszaka;