Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)

Második rész. Különös kórbonctan - Első könyv. A kórodai orvostanra (medicina clinica) vonatkozó bonctani adatok - Második fejezet. A mellür- és a benne foglalt zsigereknek bajai - 2. A légzési szervek bajai

71

útján meggyógyult; — találni t. i. az összetöpörödött gümök határain fekete lerakodmányokat, azaz: fekete szemcsés festéket.

4) A vérári tömet (infarctus haemorrhagicus).

302. Melyek a vérári tömet bonctani jelei?

1) a tüdő átaljában közép vagy csekély vér- tartalmu;

2) a váglapon mogyoró- vagy diónyi terjedelmű, feketéspiros foltok találhatók, melyek tömött államuak , de nem szemcsés felületüek, mint a lebenykés , vörös májasodás, és melyekről a késsel híg vért lehet levakarni.

303. Mi más neve van még a vérári tömetnek ? Vérköpési tömet (infarctus haemoptoicus) ;

mert, noha nem mindig, de mégis gyakran áll be az élőnél vérköpés a vérári tömetböl.

5) A lob.

304. Mi hason neve van a tüdőlobnak (pneumonia-nak) ?

Májasodás (hepatisatio), latinban pedig még :

inflammatio pulmonum vagy pneumonitis.

305. Mit neveztek 20·—30 év előtt pleuroperipneu- moniának. ?

Mellhártyalobbal párosult tüdőlobot, mit mainap körülirólag úgy neveznek, hogy: pneumonia cum pleuritide.

306. Hányféle a tüdölob az izzadmány fészkére nézve ?

Háromféle, úgymint: