Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)

Második rész. Különös kórbonctan - Első könyv. A kórodai orvostanra (medicina clinica) vonatkozó bonctani adatok - Második fejezet. A mellür- és a benne foglalt zsigereknek bajai - 2. A légzési szervek bajai

292. Váljon mindig’ elhal az ember , midőn mindakét tüdő szenved vérbőségben ?

Nem mindig, csak midőn nagyfokú a vérbőség; mert alárendelt fokú vérbőség minden szívbajnál, és sokféle tüdőbajnál szokott jelen lenni.

293. Hányféle jelentése lehet a középfokú , főleg pe- dig egyoldali vérbőségnek ?

Kétféle, mert vagy csupán vérkeringési akadályt jelent, vagy pedig a kezdődő (többnyire csak egyoldali) tüdőlobnak első időszakát ábrázolja.

294. Melyek a tüdő vér bő ség jelei ?

A tüdő akkora, mint belégzésnél, -— rendesnél tömöttebb, mert kevesebb léggel és kelleténél több vérrel bír, — sötétpiros — a váglapot vér árasztja el.

295. Mily jelek mutatkoznak az élőn a tüdővérbö- ségnél ?

Ataljában véve nehéz légzés, köhécselés, és több-kevesebb vérrel vegyült kiköpés; — láz csak akkor van jelen, midőn a tüdővérbőség a tüdőlobnak első időszakát képzi, mely állapotról bővebben lennt a 312-ik kérdésben.

2) Az ér repedésnélküli tüdöguta.

296. Mit érteni érrepedésnélküli tüdőguta alatt ?

Rögtöni halállal járó mindkét-oldali, nagyfokú

tüdővérbőséget.

297. Mit keressen a boncoló, midőn mindkétoldali vérbőségre bukkan ?

1) hogy nincsenek-e vérömlenyek jelen (gutagócok) ;