Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)

Második rész. Különös kórbonctan - Első könyv. A kórodai orvostanra (medicina clinica) vonatkozó bonctani adatok - Első fejezet. A fejhez és a nyakhoz tartozó szervek bajai

61

260. Melyek a paizsmirigy valódi túlten- g é s é n e k bonctani jelei ?

A paizsmirigy rendesnél nagyobb, de szövege rendellenest nem mutat.

261. Miben áll a paizsmirigynek áltúlteng é se?

Enyv-beszürödésben.

262. Mikép helyhezödik az enyv (collá) a paizsmirigy be ?

1) mint egyszerű besziirödés az alig növekedett mekkoraságu paizs-bogyókba (adni), és ekkor a paizsmirigy meg van ugyan nagyobbodva, de nem túlságosan, váglapja halikrakülemü, színe fakó;

2) az enyv a tetemesen kitágult és falaiban megvastagodott paizsbogyókban találtatik; — ekkor két-, három akkora lehet a paizsmirigy, bogyói kendermag-, borsó-, egész mo- gyorómekkoraságra növekednek, a bogyófalak egykét vonal vastagok , hol porhanyók és szétmállók , hol szívósak, olykor részletesen elcsontosodtak, üregeikben pedig majd mézféle, majd főtt enyvhez hasonló sűrű folyadékai tartalmaznak. Nem ritka, hogy egyes eféle tömlővé vált bogyók üregében némi fekete pép is találtatik, mi a mirigy megpukkant edényeiből kifolyt vérnek fekete festékké való változását jelenti.

263. Gyakori-e a gümö vagy a rák a paizsmirigyben?

Rák ritkán, gümö csaknem sohasem észlelteik.