Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)

Második rész. Különös kórbonctan - Első könyv. A kórodai orvostanra (medicina clinica) vonatkozó bonctani adatok - Első fejezet. A fejhez és a nyakhoz tartozó szervek bajai

58

243. A nyákhártyák mely részletén fordul a rák leggyakrabban elő ? }

A gyomornak, az ajkak- és a méhszájnak nyákhárty áj án.

244. Mit érteni η o m a vagy viz rák (Wasserkrebs) alatt ?

Sajátszerü, gyorsan támadó és gyorsan szét- harapozó , nedves elfenésedését a pofa nyákhártyájának ; a fene gyorsan a pofát és a foghúst is fölemészti és genyvérüséget idéz elő.

245. Mit neveznek a foghúson p a r u l i s nak ?

Tályogot.

246. Mit neveznek a foglmson epulis nak ?

Némi kendermag- egész főttborsómekkoraságu rostdagot (Fibroid); — (ezt tüzes vassal jobb kiirtani, mint késsel).

247. Mit neveznek zsebrének (ap htha nak) ?

Kendermag- egész borsóterjedelmü fekélyeket, melyek a száj- és a hüvelynek nyákhártyáján fordulnak elő; ezen fekélyek szalonnás - külemüek és hártyás (diplvtheriticus) lobot ábrázolnak.

248. Mit tesz ez a szó s t o m a c ac e?

Szájnyákhártya-lobot.

249. Miért olyan a nyelv és a szájnyákhártyája a stomacace nevű bajnál, mintha liszttel volna behintve ?

Mert ezer meg ezer apró, egymást érintő, fehér színezetű zsebre lepi el e bajnál az említett nyákhártyát.

250. Miféle fekélylyel lehet a zsebrét összezavarni ?

Bujasenyvessel vagy kezdődő rákfekélylyel.