Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)

Második rész. Különös kórbonctan - Első könyv. A kórodai orvostanra (medicina clinica) vonatkozó bonctani adatok - Első fejezet. A fejhez és a nyakhoz tartozó szervek bajai

57

kán a íölserdültek) ugatóféle köhögéssel és fullado- zással küzdvén, ágas-bogas csöveket (melyek t. i. a hörgőkben voltak) köhögnek ki; — a közönséges tüdölobnál is gyíkos lob van jelen, de a melynek nem álhártya, hanem csupán csak sűrű geny a terménye.

238. Mik a h á r t y á s 1 o b (inflammatio diphtheritic a) bonctani jelei ?

1) duzzadtság,

2) pirosság a nyákhártyán ;

3) szívós, sárgászöldes álhártyalerakodmány, mely akóros nyákhártyáról lenem vonható.

139. Hol látni példáját a hártyás lobnak?

A bujasenyves fekélyen , a zsebrén (aphtliaf, az angina diphtheritica-ban stb.

240. Gyakori-e a nyákhártyák teriinbeles lóba ?

Nem; miután nagyobbrészt csak rágó mérgek

behatásából (a gyomorban) vagy a hurutos lobban már szenvedő nyákhártyák kártékony izgatásából (p. o. kankónál) ered.

241. Mik a nyákhártyák terimbeles lobának jelei?

Kitünőfoku duzzadtság, kérgesség, halvány

szín (az izzadmánynak a terimbélbei szürődése miatt).

242. Hol látni példáját a nyákhártya terimbeles lobának ?

Vérhasi fekélyek alatt a vastagbélben, méh- belhártyalobnál a méhnyákhártyáján és rágó sav- vali mérgezésnél a szájnak, bárzsing- és a gyomornak nyákhártyáján.