Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)

Második rész. Különös kórbonctan - Első könyv. A kórodai orvostanra (medicina clinica) vonatkozó bonctani adatok - Első fejezet. A fejhez és a nyakhoz tartozó szervek bajai

50

183. Van-e rendesen kártékony befolyása a kemény- kéren (főleg a sarlón) mutatkozó csontlerakodmánynak ?

Rendesen nincs, csak igen ritka esetben, ha t. i. tüskés, szálkás (a tüske t. i. izgatag, sőt idült lobos állapotot is gerjeszthet az agy gyurmájában).

184. Oly gyakori-e a keménykérlob, mint a lágykér lob ?

Nem; mert a keménykérlob önként alig támad , hanem csak külsérelem következtében.

185. A keménykérnek melyik fölszinén lehet látni leggyakrabban vérömlenyt ?

A belsőn.

186. Önként támadnak-e a keménykér vérömlenyei, mint az agyéi ?

Rendesen csak külsértésre (a koponyára történt ütésekre).

187. Mi különöst okozhat a keménykéri rák a koponya csonton ?

Átfúrhatja a koponyát s a koponyabőrt, miután buján nö (mint a gomba); régi neve: fungus durae matris.

2. A lágykérek bajai.

188. Mely kórok fontosak a lágykéreken?

1) a vérbőség $

2) a lob;

3) a vérömleny;

4) a gümő.

189. Mi fö bonctani jele van a lágykéri vérbőségnek?

Hollótoll vastag belöveltsége a lágykéri edényeknek.