Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)

Első rész. Általános kórbonctan - Második fejezet. A kórbonctani kategoriák

32

baj hol önkényt támad, hol küleröszak követ- köziében.

103. Hogy neveztetik a savógyülem átaljában ?

Hydrops- vagyis vízkárnak.

104. Mit érteni szorosabb értelemben vízkór (hydrops)

alatt f

Savógyülemet valamely u. n. nagyobb testür- ben; — a régiek apró üregekbeni savótartalmat is hydropsnak hittak, ilyen volt a hydrops vesicae felleae, h. processus vermicularis , h. tubarum és a hydrops saccatus (tömlős vízkór).

105. Hogy liivatik a terimbelekben , meg a bőralatti kötszövetben előforduló savógyülem ?

Vízdagnak (oedema).

106. Mit jelent e szó : pneumatosis $

Léggyülemet valamely testürben.

107. Minek neveztetik a tüdő légsejteiben és a kötszövetben előforduló léggyülem ?

Emphysemának vagyis légdagnak.

108. Lobtermények , lég és u. n. idegen testeken kívül mit találhatni még a test üregeiben, vagy a szervek terimbelében ?

r

Elődieket (parasita), melyek vagy bélférgek, vagy pedig növények, nevezetesen csupán górcsővel kivehető (látható) apró gombák.

Második fejezet.

A kórbonctani kategóriák.

109. Mit érteni a kórbonctani kategóriák alaft ?

Azon anyagi sajátságokat p. o. fekvést, térimét,

összeállást, színt stb. melyeket a kórok szoktak a test egyes részleteiben megváltoztatni, s melyeket híven ^kell megfigyelni s leírni, midőn vagy kőris-