Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)

Első rész. Általános kórbonctan - Első fejezet. Az eddig ismert kóroknak rövid bemutatása - Bevezetés - A kórok fölosztása, metastasis, metaschematismus - B. Az általános bajak avagy korcsvegyek

27

— a küteges vegyeket is csak igen fölületesen lehet a hullán fölismerni, mert a küteg a h u 11 a 1 o h a- d á s (collapsas mortualis); és a hulla-sáppadtság miatt igen sokat veszt jellegéből.

Megközelítőleg ismerni legföllehb még :

11) az egy csomóba fűzött h e v e n y küte- g e k e t (exanthemata acatci).

8) Az üteres vegy.

88. Hogy ismerni boncolás útján az üt eres vagyis lobos vegyre ?

1) a vér középmenny iségü, meg van alva, élénk piros, és többnyire szapora s tömött rosto- nya alvadókkal bír;

2) valamely nemes szerv (tüdő, mell-, hashártya stb.) lobos állapotban szenved.

2) A visszeres vegy.

89. Mikép ismerni boncolás útján a visszeres vegyre ?

1) a vér sűrűén folyó, feketéspiros, alvadók nélküli;

2) idült szív-, tüdő-, máj-vagy lépbaj van jelen.

90. Mely heveny korcsvegy soroltatik a visszeres vegyhez ?

A hagy máz os vegy Qcrasis typhosa), melynél is:

1) a vér szinte feketéspiros, vagyis meggy- színű, szinte alvadéknélküli, de sűrű, nevezetesen kátrány külemü;

2) a belekben jelen vannak a sajátjellemü fekélyek , —- és violaszínüek a duzzadt fodormirigyek.