Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)

Második rész. Különös kórbonctan - Második könyv. A törvényszéki orvostani (medicina forensis) kérdések megfejtésére szolgáló kórbonctani adatok - A. A fölserdültek erőszakos halála - Első cikk: az erőmüvi halál - Első fejezet: az erőművi sértések által okozott halál

213

gélye nélkül; ritkán a lőgyapot és még ritkábban az összeszoritott lég t. i. a szélpuskából.

813. Megfelel-e mindig a veteg mekkoraságának a 16'seb nyílása?

Nem; mert noha rendesen kerekded s csak a golyó mekkoraságával bir a lóseb nyílása: mégis nem ritkán több négyszög hüvelykre is terjedhet el, és bírhat sokfelé ágazó), öblös, szakgatott szélekkel, minek oka a lőtávolságtól, a fujtás és por minő- és mennyiségétől, valamint a megsértett rész sajátságaitól is függ.

814. Hányféle lehet a sebnyilás ?

Kétféle, egyik a beható veteg (p. golyó) által hozatik elő és betérő résnek mondatik, a másik a testen átható s a testből kitakarodó veteg rombolása által hozatik elő, s ez a kitérő rés. — Ha távolról, vagy bár közelről is, de csak gyönge töltéssel lövetett ki a veteg, akkor: csak betérő nyílás van jelen, s a veteg a testben vesztegel.

815. Mily mély lehet a löcsatorna, midőn csak betérő nyilasra bírunk akadni ?

Vagy oly mély, hogy a testnek egyik felétől annak ellenkező feléig hatott, s ott a bőr alatt tapintható a veteg, — vagy csak néhány hüvelyknyire hat be a szervezetbe, vagy oly csekély, hogy alig képez valamely (erős véraláfutással) bélyegzett s csak egykét vonalnyi mély gödröcskét, midőn t. i. igen távúiról, vagy bár közelről, de több közegen (egy-két sor deszkán vagy ruházaton — szűrön stb.) hatott keresztül a veteg.