Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)

Első rész. Általános kórbonctan - Első fejezet. Az eddig ismert kóroknak rövid bemutatása - Bevezetés - A kórok fölosztása, metastasis, metaschematismus - A. A helybeli fajok felosztása

7

anyag, — ezen anyagnak neve: rostonya izzadmány

(Faserstoff- Gerinsel).

2) sürü vagy híg geny, mely rendesen zöldessárga, de néha élénkzöld, u. n. almazöld, néha pedig csokolád-barna is lehet.

22. Szokott-e olykor a sávos vagyis a híg izzadmány szennyesvörösbe játszani ?

Igenis, minek oka két mozzanattól függ, vagy t.i.

1) vér vegyül a savó közé valamely megrepedt véredényből, s ekkor véralvadékot találunk a savó- hártya-tömlő alján, vagy:

2) a felbomlott vérnek piros festéke (a vérpir, das Hämatin') izzad a véredények falain át, — az ilyen izzadmány vérpiru izzadmánynak (hümatinöses Exsudat) mondandó.

23. Mire mutat a vérpiru izzadmány?

Arra, hogy az elhunyt valamely nagyfokú

vérromlásban (u. n. korcsvegyben, dyskrasia) szenvedett ; ilyen korcsvegyek p. o. a rákos, a gümős, a sülyos, a hevenyküteges stb. vérvegy.

24. Mily egyéneknél szokott a képlékeny izzadmány genyes külemmel bírni?

1) gyermekeknél,

2) véneknél,

3) korcsvegyben szenyedöknél.

25. Mikép mutatkozik a lobtermény a térimbelekben?

Mint kocsonyás, vagy mint genyes beszürőd- mény, azaz : az illető terimbél, p. o. a méh vagy a

külbör vagy valamely akaratbeli izom oly külemmel