Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)

Második rész. Különös kórbonctan - Első könyv. A kórodai orvostanra (medicina clinica) vonatkozó bonctani adatok - Harmadik fejezet. A hasűr- és a benne foglalt zsigerek bajai

180

6) A rák.

736. Mi megjegyzendő a hashártyabeli rákról ?

Az, hogy ez is, mint a gümő, másodlagos és hogy szinte szemcsékkint lép föl, de a melyek borsó- sőt mogyorónyiak is lehetnek, hol agypuhák, hol ellentállók s mindig fehéres színűek.

Nehány szó a gyermekágyi láz h e 1 y- belisüléséről.

737. Mely szervekben szokott a gyermekágyi láz helybelisülni ?

1) a hashártyába , mint gyermekágyi hashár- tyalob (peritonitis puerperalis), melynek izzadmá- nya ritkán tiszta rostonya, hanem rendesen geny vagy ev szokott lenni, azonkívül savó ;

2) a petefészkekbe, a baj görögneve oophoritis puerperalis (gyermekágyi petefészeklob);

3) a méhkürtökbe, mint salpyngitis puerperalis (gyermekágyi méhkürtlob);

4) a méh falába, mint metritis puerperalis (gyermekágyi méhlob);

5) a méh viszereibe, mint metrophlebitis puerperalis (gyermekágyi méhviszérlob);

6) a méh belhártyájára, mint endometritis puerperalis (gyermekágyi méhbelhártyalob);

7) a méhmegetti nyirkedényekbe, mint lym- phangoitispuerperalis (gyermekágyi nyirkedénylob).

738. Ezen említett helybelisülések (localisatio) közül melyik a leggyakoribb ?

A hashártyalob, melynek savós izzadmánya