Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)

Második rész. Különös kórbonctan - Első könyv. A kórodai orvostanra (medicina clinica) vonatkozó bonctani adatok - Harmadik fejezet. A hasűr- és a benne foglalt zsigerek bajai

174

b) A dülmirigy bajai.

719. Mily bajok fordulnak a dülmirigyben elő ?

1) a lob, melynek izzadmánya eleinte ko- csonyaszerü, később genyes; — a dülmirigylob könnyen elterjed a húgyhólyagra és a végbélre ;

2) a gümő, sárga gumócskák képében;

3) a rák;

4) a túltengés, főleg öregeknél, — minek következménye nehéz vizellés, sőt vizelletreke- dés is lehet;

5) mák- egész kendermagnagyságu, fényes, feketés kövecskék, u. n. v i s z é r k ö v e k (phle- bolitki).

c) A herék bajai.

720. Mily baj lehet jelen, midőn rendesnél nagyobb a here ?

Ha gyorsan támadt a baj: lob (herelob, orchitis).

Ha halkkal támadt: álképlet vagy vízkor, nevezetesen ha

a) hullámzó = vízsérv (liydrokele) ; ha

ó) nem hullámzó = vagy rákos vagy giimős beszürődés, régiesen egy közös, de nem tüzetes szóval : sarkokele; ha

c) hullámzó és rögös keményedésü, akkor: rákos tömlő van jelen , régiesen hydrosarkokde.