Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)

Második rész. Különös kórbonctan - Első könyv. A kórodai orvostanra (medicina clinica) vonatkozó bonctani adatok - Második fejezet. A mellür- és a benne foglalt zsigereknek bajai - 3. A szívbajak

140

hoz elő, — a túltengésnek nyomai ily alkalommal a rendellenesen kitágított bal pitvarban is látszanak;

2) a bal visszeres nyílásnak szóra ( t. i. azon nyílásnak, melyről a kéthegyii billentyű lóg le) ; — ezen alkalommal, ki nem ürülhetvén kellőleg a vér a bal pitvarból, pangást okoz a tüdövisszerekben, — pangást továbbá a tüdütérben és végre a jobb szívben, minek követkoztében tágulat és túltengés támad , — (ez alkalommal is fejlődhetik némi túlten- gés a bal pitvarban) ;

3) a tüdőbeli hajszáledényeknek (a lüdütér végágainak és a tüdővisszerek eredetének) össze- nyomottsága, mely is mindenféle idült tüdőbánta- lomnál észlelhető ; — ide tartozik :

a) a tiidőösszenyomottság (compressio pulmonum), bő, savós mellhártyaizzadmány következtében , —

b) a hólyagcsás tiidölégdag, —

c) a tüdőknek egész területükben történt oda- növése, —

cl) hörgtágulat (igen ritka baj), —

e) elkeményedett tüdőlob, —

/) púpos hát (kyphosis) vagy pupos mell (lordosis), — mindkét esetben összenyomatik a tüdő s igy hajszáledényei is.

Ide tartozik még a gümőkór, t. i. a tüdögümö. A német szerzők szerint csak igen ritkán okoz a tü- dőgümö jobb szívtúltengést, mert a baj vérfogyatkozással , vérhiánynyal jár s így nem találtatik anyag, mely a szívet kitágítsa és túltengésre serkentse, —