Arányi Lajos: A kórbonctan elemei gyógygyakorló és törvényszéki orvosok számára sokratesi modorban tárgyalva (Buda, 1864)
Második rész. Különös kórbonctan - Első könyv. A kórodai orvostanra (medicina clinica) vonatkozó bonctani adatok - Második fejezet. A mellür- és a benne foglalt zsigereknek bajai - Függelék: A krupos tüdőlob módosulatai
92 — de fölötte ritkán — mogyoró- egész diónyi üregeket találni, melyek sürü genynyel telvék. 394. Eshetik-e izmos , erős testalkatú egyén tüdőgiimöbe ? . Ataljában nem, de az épen most említett, beszűrődött heveny gümökórba — minek latin neve phthisis florida — igen is. 395. Micsoda tehát rövid szóval a beszűrődött, heveny tüdőgüinö ? A közönséges, krupos tüdölob terményének gíimővé válása, vagyis gümőtermészetii elkeménye- dése. 396. Miképen iratik le bonctanilag a beszűrődött tü- dögümő ? Ekép: a többé-kevésbbé savós vérrel ellátott tüdőnek váglapján több helyt mogyoró- egész ököl- nyi terjedelmű vagy egész lebenyt meglepő, túróféle sárga lerakodmányt látunk, melynek közepében egy vagy több genynyel telt üreg találtatik. 2) A szemcsés giimö. 397. Hogy iratik le bonctanilag a szemcsés (akár elszigetelt , akár csoportosult) vagyis a közönséges giimő ? A középvértartalmu vagy talán habzó savóval beszűrődött tüdőnek váglapján számos, kender- magmekkoraságu, részint ellentálló szürke, részint porhanyó sárga szemcsék mutatkoznak és pedig nagyobbrészt elszórva a tüdő csúcsában, helyenkint pedig mogyoró- egész tyúkpete-terjedelmü csoportokba seregelve. — Találtatnak ezen kívül a tüdő külön részeiben, főleg a fölső karélyokban borsó
