Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae (Budapest)

Tizenharmadik czikkely. Az catholica religióról

deákok congregatiója, és mikor declamatio volt, ugyan valami comaedia. Az mellett volt egy keskeny udvar, annak kőből való kapulábja bolt alatt, ott az tűzre való fát tartották. Az mely boltot írék, az kiben az syntaxist tanították, azon felyül volt egy bolt, abból mentenek egy más kis boltban. Az templom felé az külső boltban lakott az páter gazda, az másikban az egyetmást tartotta. Által menvén az utczán, az mint most az jesuviták temploma vagyon, azon mindjárt innen Farkas-utcza felé egy szélűben volt az utcza felől egy jókora bolt, abban lakott az második páter; annak az végiben volt egy setét bolt, egyetmás tartó, annak az végiben volt egy báz, az refectorium, abban ettenek, vacsoráltanak; abban két asztal volt, az első asztalnál ettenek az páterek, és nagy s középső mester, s némely urfiak. Ott rendszerént öt-hat tál étek volt, noha ritkán volt öt, többször hét, borok valamivel több fél ejtelnél; azért az asztalért az urfiak fizettenek száz magyar forintot. Az ezen asztalnál ülőknek jó reggel is kenyeret vagy sajt vagy valami felestököm csak kijárt, úgy hasonlóképen négy órakor is dél után az osonnya, de akkor bort is adtanak, úgy hogy egyszer legalább ki ki jól ihatott, némelykor kétszer is; ezeknek asztalnál étek után gyümölcsöt is adtanak bé. Az második asztalnál volt az fizetés nyolczvan magyar forint; ezeknek rendszerént mindenkor volt négy tál étkek, az étek után ha csak almát vagy diót is adtanak, ezeknek borok is kevesebb járt; ezeknek is reggel s négy órakor kenyeret adtanak, bort nem adtak, lnnepekben, de kivált sátoros innepekben, annyi étkek, borok volt mindenik asztalnál, hogy meg sem ehették s meg sem ihatták, kivált fársáng farkán, de akkor feles­tökömre, osonnyára sült kolbász s azféle mindenkor elég volt mind az két asztalhoz valóknak, az felett annyi Agnus DEI-t, olvasót, képet s azféle apró szent ajándékocskákat, kivált az convictoroknak (mert az seminaristáknak is adtanak valami keveset) annyit adtanak az páterek és az mesterek, hogy alig győzték eljátszodni. Akkor kártyával is szabad volt játszódni, de másszor nem; egy szóval mentői nagyobb vígasságot lehetett, azt követték el. Az mint bementenek, itten az kapun, jobb felől egy faház volt, az páterek és az urfiak inasai laktanak benne, az urfiak inasi tartásokért akkor fizettenek húsz magyar forintokot. Azon túl volt az konyháravalóknak egy setét ház, azontúl volt az konyha, azon túl az tisztartó-, kolcsár-, szakács­ház, azon túl volt egy kis udvar, annak végiben az lovak istálója, azon belől egy szép virágos kert, kicsiny; az az második páter kis kerti volt, abban volt egy igen szép kis nyáriház deszkából, nyárban gyakorta ettünk szép időben benne. Ezen az udvaron tartottanak rendszerént tíz-tizenkét őzet az páterek. Itt az piacz felé, az második páter háza megett, az utczára kifüggő ablaku kis faház volt, abban, mikor felesen voltának az convictorok, az alább [való]

Next

/
Thumbnails
Contents