Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae (Budapest)
Kilenczedik czikkely. Az régi erdélyiek lakadalmiről é házassáógiról
az lovakról, akkor az násznagy megvárta az nyoszolyóasszonyt. Legelői azért ment bé az lakadalmas helyre az násznagy, utána az vőlegény, az után az vőfély, azokot egynéhányan késérték, azután ment az nyoszolyóasszony, utána mingyárt az nyoszolyó-kisasszony, az násznagy, vőfély és vőlegény; az leány apja vendéginek (azok mind rendet állván) legelsődben az férfiaknak mind kezeket fogták, azok után az nyoszolyóasszony és kisnyoszolyó szintén úgy kezeket fogták; hasonló renddel fogták másodszor kezeket az asszonyoknak és leányoknak. Az kézfogás elmúlván, az násznagy eléállott, és az örömatyát és örömanyát (mert az menyasszony szüléit akkor úgy nevezték), egész házát és vendégit válogatott szép bőv szóval köszöntötte és feláldotta, melyre az örömatyák nevivel az fő-gazda válogatott szép szókkal megfelelt, és az násznagyot, vőlegényt, vőfélyt és az egész násznépit feláldotta; azután az násznagy emlékeztette az örömatyát, azelőtt való időben megígérték volt az vőlegénynek leányokot, azért haza kérte az vőlegénynek, de azt hosszas bőv szóval; akkor az fő-gazda valami tisztességes úri tréfát igyekezett az násznagyon, vőlegényen ejteni, melyet az násznagy is azonképen igyekezett visz- szaadni; azután szép hosszas beszéddel az örömatya s anya képiben az leányt kiadta, azután az egész nász népivel ebédre marasztotta. Azonban eléjött az vőfély és nyoszolyó-asszony és nyoszolyó-kisasszony, és az menyasszonyt az örömatya vendégi közül elvitte az vőlegény asszonyvendégei előtt legelői állította, utána mingyárt állott az nyoszolyó-asszony, azután penig az nyoszolyó- kisasszony ; az férfiak között, legelői állott az vőlegény, az vőlegény vendégi között azután az násznagy, azután az vőfély; az örömatya résziről legelői állottának az érdemesebbek. Már rendet állván, az vőlegény részire ment egy pohárnok az nagy ezüstös aranyas korsóval és kendővel, más penig ment az nagy ezüst és aranyas mosdó medenczével; hasonlóképen az második pohárnok társával ment az örömatya vendégi eleiben, és legelsőben az leányokot és az asszonyokot megmosdatták. Mert már az asztal azelőtt minden készülettel el volt készítve, ott ezüst sótartók, estve ezüst gyertyatartók, az kiben az gyertyák égtenek, hamu-vevők, azon kívül az szín oldalán feles gyertyatartók voltának, azokban osztán estve mind viaszgyertya égett; de ott is bizony sem kést, sem kalánt nem adtanak, az mint oda fel megírám. Az meglévén, az gazdák az vendégeket leültették, külön az vőlegény vendégeit, külön az örömatyáét; az vőlegény asztalnál fő helyit ült, az vőlegény mellett az menyasszony, de az menyasszony asztalnál egy falatot sem ett, hanem ottan ottan könyvezett és szemeit törlette; az vőlegény után mingyárt ült az násznagy, azon alól az vőfély, azon alól rendre az érdemesebbek; túl penig az menyasszony után mindjárt az nyoszolyó-asszony, azután az kisnyoszolyókisasszony, és rendre az több asszonyok. Az örömatya részéről mind az férfiak mind az asszonyok érdemek szerint ültének; az fő-gazda az asztalnak az közepin ült. [Mikor]
