Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae (Budapest)
Ötödik czikkely. A régi erdélyiek köntösiről
gudtak is a szegény Apor Istvánra. Ugyan csak ott maradott, az kézfogás meg lett. Egy szép órát küldött volt az szegény Eszterházi Ferenczné Apor Istvánnak, kin is az említett aszszony képe volt, azért hogy feles marhákot szedetvén Erdélyben, mint fö harminczadok-arendátora, lenne az marhák har- minczadjában engedelemmel, el is engede két száz forintot. Ebéd alatt azt az órát kiveszi hogy megnézze, az szomszéd úr elkéri, hogy ő is nézze, mondja: be szép óra, más úr meg attól elkéri, s addig kérik elébb elébb, hogy az óra elvész, soha elé nem tudta szerkezteim. Más nap az kézfogás után Apor István Bodonból indúl Kecze felé, az felesége ott nem lévén, beszélgetésnek okáért Cserei Mihályt az hintóbán ülteti (mert én akkor Nagy-Szombatban tanoltam); mondja Apor István Cserei Mihálynak; tegnap az ágyban nyomták az erdélyi magyar fejedelemséget; tudod Isten, semminek oka nem vagyok, sem hiremmel, sem akaratommal nem volt ez az kézfogás, adjanak számot mind Isten mind az következendő maradékok előtt az kik ezt az dolgot koholták, s azt az jámbor ifjú fejedelmet arra vették. A míg Bodonból Keczére ment, mind arral beszélett, nagyokat sóhajtván s az szeme könyvvel megtelvén, gyakorta az keszkenyővel szemit megtörölvén. Hej Apaffi Mihály, Apaffi Mihály, miért nem fogadád szavát jó felséges uradnak s igaz hazaíiai tanácsosidnak, bizony nem koppansz vala ki az erdélyi fejedelemségből, és talám hazádnak Erdélynek is jobban esik vala! De miért vakarjuk fel a béforrott sebnek az ő túrját?5) ÖTÖDIK CZIKKELY. A RÉGI ERDÉLYIEK KÖNTÖSIRŐL. e kaczagjad erdélyi magyar, midőn hallod, hogy az franczia asszonyoknak az az symboluma: gallae dominae, melyet ha igazán akarunk magyarul kimondani, úgy kell mondanunk: a franczia asszonyok uralkodnak az férfiakon; mert én is gondolom hogy igazat írok, midőn írom hogy ma Erdélyben az férfiaknak nagyobb része haec vir, az asszonyoknak nagyobb része hic foemina. Azért én is az mostani felfordúlt világhoz alkalmaztatom irásomot, és az asszonyok köntösin kezdem el ezen czikkelyt. Nem értem, de hallottam bizonyosan, hogy régen az főasszonyok geleznában jártak kiki maga állapotához képest, kinek nusztból való volt, kinek nestből, kinek petymetből, egy szóval az kitől mint tőit ki, az minthogy gyermekkoromban magam is láttam az nagyanyám Imecs Judith petymetből való geleznáját, s hallottam bizonyoson, hogy más régi főasszonyoknak is még akkor az geleznájok megvolt.6) A fő leányoknak az fejin az nyak szirtin feljűl, az tetejeken kevéssé alól, hat csontból szőrrel erősen megkötött korona [forma]
