Apáthy István dr. - Boga Lajos: Általános fejlődéstan és szövettan (Kolozsvár, 1912)
Második rész - A dolgozó sejtek sorsa a coloniában
88 lesz, és viszont a mesenchyma-sejtek másodlagosan elrendeződve epithelium-sejtekké alakulhatnak át. Meg kell jegyeznünk itt, hogy a fiatalság fogalma nagyon relativus. (A vétisé- get a sejtekre nézve nem a kor-, hanem az életkörülmények és főleg a már végbement ivartalan oszlások hozzák meg inkább). Mihelyt a sejt akár mint epithelium, akár mint mesen- chyma valamely irányban differentiálódik látható alakúlatokkal, sőt még mihelyt egy meghatározott dispositiót megnyer, akkor már elveszíti azt a képességét, hogy egy másik sejtféleségbe alakúljon át. Ez a differentiálódás talán megindúl bizonyos módon az egyenlőtlen oszlások folyamán, de minden esetre bete- tőződik és nyilvánvalóvá lesz azáltal, hogy egy meghatározott fajú sejttermék halmozódik föl a sejtben. Ilyen módon, sejteknek két különböző irányban való diffe- rentiálódása által jön létre az előbb említett két csoportja a szöveteknek, t. i. az epithelium- és a mesenchyma-szövetek. E két csoportot egymással inkább csak alaktani szempontból lehet élesen szembeállítani, élettani szempontból nem. A működésbeli, functionalis alkalmazkodás úgy az epi- theliumot, mint a mesenchymát a legkülönbözőbb föladatokra képesítheti, de úgy látszik, inkább csak alkalmilag, egyes sejteket, és nem egész nagyobb sejttömegeket. Ha specificus föladatokra szánt nagyobb sejtcsoportokról, egész szövetekről van szó, egy-egy ilyen szövet vagy epi- theliumból, vagy mesenchymából jön létre, de nem akármelyikből, illetőleg mindkettő. Azután az már másodlagos jelentőségű dolog, hogy az epithelium, vagy a mesenchyma milyen megelőző változásokon ment körösztűl a coloniában, föltéve, hogy a fiatalságot megőrizték. Vannak búvárok, akik a mesenchyma fogalmához megkívánják azt, hogy az illető sejtek az epithelium basalis fölüle- tén át léptek légyen ki társaik kötelékéből. Hogy ez így történik, magától értetődő dolog akkor, amikor ez az egész colonia csak két hámrétegből, az ectodermából és entodermából áll. Ha mind a két hámréteg basalis fölülete a testűr felé, a szabad pedig az egyikben a külvilág, a másikban a tápűr felé tekint és mivel a tápüreg tulajdonképen a külvilág folytatása az embryum testébe befelé, világos, hogy azok a sejtek, amelyek nem a basalis fölület felé hagynák el az epitheliumot, vagy elvesznének a szervezetre nézve, vagy pedig legföljebb, mint a
