Apáthy István dr. - Boga Lajos: Általános fejlődéstan és szövettan (Kolozsvár, 1912)
Első rész - A protoblasták elhelyezkedése a coloniaindividuumban (a Metazoonban)
12 A barázdálódás közben létrejövő egyes sejteket barázdálódási golyóknak is nevezzük, azért, mert egymással szemben némely esetben többé-kevésbbé legömbölyödnek; de nem mindig illik ezekre a leánysejtekre a barázdálódási golyó elnevezés. (A Béka petéjének barázdálódásában pl. nem golyók, hanem félgömbök, amelyek csak egy csekély barázda által vannak egymástól elkülönítve, de különben az átvágó sík legnagyobb részén egymással összetapadnak. Ez a kifejezés, „barázdálódási golyó“ épúgy nem illik minden esetben arra, amit megjelöl, mint a „sejt“ szó sem födi teljesen azt, aminek megjelölésére használjuk). A Volvox petéjén, amint már említettük, nem látunk különbséget a két polus között. A barázdálódás eredménye tehát eleinte egy nyolcz-sejtű lap, mely gömbbé hajlik össze, és a végeredmény: egy hólyag, amelynek falát egy sejtréteg alkotja és belsejét folyadék tölti ki, s épen azért, mivel a hólyagnak sem különbözik egyik pólusa sem a többitől, növekedhetik akármilyen nagyra és mellette állandóan megmaradhat egy sejtrétegből alkotottnak. Igen gyakran a Metazoonok petéjének barázdálódása is egy ilyen egy sejtrétegből alkotott hólyagra vezet; ez azonban nem növekedhetik alkotásának változatlan megtartása mellett egy bizonyos határon túl éspedig azért nem, mivel a petének különsarkú volta a barázdálódás útján keletkezett ama hólyagra is átszármazik és a két pólusa annak is különbözővé lesz. Lássuk, hogyan történik ez és mi következik belőle? Ha a különbség a Metazoon petéjének két pólusa között csekély, akkor csaknem egyforma barázdálódási golyók jönnek létre; teljesen egyformákat egy Metazoonban sem látunk, és azért a barázdálódásnak ezt a formáját, melyet régebben aequalis barázdálódásnak neveztek, újabban adaequalisnak nevezzük, t. i. csaknem egyformának. A barázdálódási golyók egyszerű halmaza az, amit a fejlődéstanban morulának, szeder-alaknak nevezünk. Más szóval, mondának kívánjuk nevezni az embryumot, mialatt baráz- dálódik. A befejezett barázdálódás után előálló embryumot, vagyis a barázdálódás eredményét blastulának mondjuk. Ez egy sejtrétegből alkotott hólyag, bár nem mindig ilyen alkotású. A morulából, melyben barázdálódási ür még nincs, jöhet létre, ha
