Apáthy István dr. - Boga Lajos: Általános fejlődéstan és szövettan (Kolozsvár, 1912)
Első rész - A protoblasták elhelyezkedése a coloniaindividuumban (a Metazoonban)
6 a differentiálódásoktól, amelyek a szervezet, e kapcsolat, többi sejtjén végbemennek, és így, tartózkodva a különleges differentiálódásoktól, bizonyos tekintetben magasabb fokon maradnak meg, többet megőriznek a kezdősejt eredeti képességeiből, mint azok, amelyek különleges módokon differentiálódtak. Az ilyen sejtek kapcsolatában folytatódhatik a kezdősejt egyedisége olyanformán, hogy mindjárt az első oszlások alkalmával a két első embryalis sejt (a két első barázdálódási golyó), mindenike üj egyediséget nyer ugyan, de a petesejt egyedisége sem szűnik meg, hanem fönnmarad a két sejt benső protoplasmás kapcsolatában az osztódás tökéletlensége következtében. Amikor azután a két sejt helyét négy sejt foglalja el, négy új egyediség jön ugyan létre, de azok a maguk kapcsolata által is a peteseit egyediségét folytatják és tartják fönn. És a további oszlások rendjén ugyanígy folytatódik a dolog, mialatt az egyes sejtek individualitása mindinkább autonómiává, sőt a magasabbren- dűekben mindinkább korlátolt autonómiává gyöngül. Az eredeti kapcsolat és ezáltal az eredeti egyediség fönntartójaként tekintendő a legmagasabbrendűekben legalább is az úgynevezett — központi idegdúczrendszer. A központi ideg- dúczrendszer, különösen dúczsejtjei, erre a maguk különleges hivatására azáltal is utalnak, hogy bizonyos tekintetben a dúcz- sejtek is hasonlítanak a petesejtekhez, t. i. azok az osztódások, melyek a dúczsejteket szaporítják, épen úgy, mint azok, amelyek a petesejteket hozzák létre, a fejlődés igen korai stádiumán megszűntek már. Bizonyos számú dúczsejt a szervezetben létrejön és azután számuk korántsem szaporodik valami gyorsan, sőt esetleg egyáltalában nem szaporodnak a szervezet további növekedésével, csak az egyes dúczsejtek nőnek és bizonyos módon organisálódnak. Két körülményt erre a dologra nézve elmondhatunk már most. 1. Az egyik az, hogy a szervezetben dúczsejtek mitoticus osztódásait, melyek a sejtek gyorsabb menetű szaporodására szoktak mutatni, egyáltalában nem találunk, — sem az ember szervezetében, sem pedig a legalsóbbrendű Metazoonokban, még a legalsóbbrendű Férgekben sem. A dúczsejtek emez állandó számára biztos adataink vannak; pl. az Orvosi-Piócza (Hirudo medicinalis L.) szervezetében a központi dúczidegrendszernek egyes, a testben szabályosan ismétlődő szakaszaiban, a hasi dúczláncz egyes ganglionjaiban,
