Apáthy István dr. - Boga Lajos: Általános fejlődéstan és szövettan (Kolozsvár, 1912)
Első rész - A protoblasták elhelyezkedése a coloniaindividuumban (a Metazoonban)
34 Ennek a föltevésnek a többek között az is bizonyítékáéi szolgál, hogy mindazok a szövetnemek és szervek, amelyek a Coelomásokat a Coelenteratumoktól megkülönböztetik, s amelyek előfordulnak a Coelomásokban, de a Coelenteratumok- ban nem, kizárólag a coeloma-coloniából jönnek létre, vagyis röviden kifejezve, az mind a mesoblastából fejlődik ki; — mindazok a szervek és szövetek pedig, amelyek megvannak a Üoelenteratumokban is, azok mind vagy az ectodermából, vagy az entodermából jönnek létre. Ez az egész állatországban mindenütt meglévő törvény- szerűsége a fejlődésnek. Természetesen azt nehéz eldönteni az olyan példákban, mint a Nephelis fejlődésében, — hogy melyik pontjától kezdve a fejlődésnek kell a két coeloma-colonia, a két ősszaporítósejt fölléptét számítanunk? Mi onnan számítjuk, ahol a hátsó makromeron már két jobb- és baloldali leánysejtre oszolván, megint oszlik egy aequatorialis barázda által egy epiblasticus és egy hypoblasticus harmadra. Ez a jobb- és baloldali része a makromeronnak felel meg a két összaporító-sejtnek, melyekből a schemás fejlődésmenet esetében az egész coeloma-colonia fejlődik. Ezt abból következtetjük, hogy mindazok a képletek, amelyek az invagináit hologastrulából és az üreges coelomá- ból való fejlődés alkalmával az összes Coelomásokban a mesoblastából fejlődnek, ebben a fejlődési typusban is e két hátsósejtből fejlődnek, (nevezetesen a szaporító-sejtek, a vérerek, az izomzat különleges része, s megtörténik, hogy a Coelentera- tumokban ebből fejlődnek a kiválasztó-szervek is, szóval mindazok a képletek, amelyeket typusosan mesobiasticusaknak nevezünk); a felső egy-egy harmadból a központi idegrendszer fejlődik, vagyis olyan része a szervezetnek, amely bizonyos formában megvan a Coelenteratumokban is, természetesen nem olyan központosított, concentrált állapotban, mint a Coelomásokban. És a coeloma-képzés megindúlúsút abban látjuk, hogy a két hátsó sejt mindenike két-két nagy leánysejtre oszlik és e két felső harmad mindenike azután három-három ° leánysejtre. Ilyen módon a hátsó makromeronból összesen tíz o sejt jön létre; a hat felső sejt fogja szolgáltatni a központi ideg- rendszert, a négy alsó pedig az összes mesoblasticus képleteket, és pedig olyanformán, hogy innen kezdve haránt irányban oszlanak és egymás mellett elhelyezett sejtsorok, sejtsávok jönnek
