Apáthy István dr. - Boga Lajos: Általános fejlődéstan és szövettan (Kolozsvár, 1912)
Második rész - Az apolaris sejtek
Í274 sei, — melyben a fostőszer haemateína-oldat, rubina és ammö- nium-pikras, — az előbbiek élénk, czitrom-sárgára színeződnek, mivel az ammonium-pikras, utóbbiak pedig élénk pirosra, mivel a rubina iránt van fogékonyságuk. Térjünk át most a vázalkotó kötőszövetre. A vázalkotó kötőszövetnek a legprimitivusabb, nemcsak az egyedfejlődés folyamán megjelenő, hanem a fejlődésben is a legkorábban föllépő formája a porczszövet. A porczszövet két főcsoportba osztható, t. i. szólhatunk: 1. üvegporczról, 2. rostos-porczró\. 1. Az üvegpor ez lehet: a) ízületi-por ez, b) bordaporcz. 2. A rostos-porcz lehet: a) sárga rostos-porcz, szóval az elasticus-porcz, b) fehér rostos-porcz, az u. n. fibrocartilago. Mindezek között a legprimitivusabb alak az üvegporcz, mégpedig annak az a formája, mely mint iziileti-porcz jelentkezik, amely — és egyáltalában a porcz — a maga legfiatalabb alakjában alig különböztethető meg az embryalis kocsonyás kötőszövettől, de bizonyos jelekből már ebben a stádiumban is meglehet ítélni azt, hogy a -fiatal embryalis üvegporczban foglalt sejtek egészen másképen vannak disponálva, mint a kocsonyás, embryalis kötőszövet sejtjei. Ezeket különösen az jellemzi, hogy csillagosán elágaznak, nyújtványaik igen hosszúra megnőnek és egymással anastomisálnak, míg az előbbiek csekély számú, olyanforma lebenyeges nyújtványt bocsátanak, mint az intestek, de azoktól is különböznek annyiban, hogy nem ellapúltak, vastagsági átmérőjük isodiametricus, s alakjuk nagyon különböző lehet, vannak egészen gömbölydedek, de többnyire hosszúkásak, inkább szabálytalan alakúak. A közti állomány, melybe bele vannak ágyazva, egészen fiatal korukban szintén alig különböztethető meg színeződés tekintetében is a kocsonyás kötőszövet alapállományától. Egyéb szerkezetet eleinte az iivegporczon sem lehet megkülönböztetnünk, csak a halvány-pirosra színeződő alapállományt, és ebben szétszórva a porczsejteket, melyek később inkább összehúzódnak, és egy burok veszi őket körűi, amely nem sejthártya, hanem a közvetlen környező intercellularis állomány
