Apáthy István dr. - Boga Lajos: Általános fejlődéstan és szövettan (Kolozsvár, 1912)
Második rész - Az apolaris sejtek
247 sőt már a Férgek ben is színes vértesiekké vagy vérsejtek ké, erythrocytákká, másik része u. n. szemcsés, vagy granulált sejtekké, melyek különböző fajai előfordúlnak a magasabbrendűek- ben is, de mondhatjuk, hogy legnagyobb szerepet játszanak a Halak és Kétéltűek vérében. A helyüket szabadon változtató vándorsejtek, melyek egyéb szövetek rései közé furakodnak be, igen gyakran más föstékszemcséket halmozhatnak föl magukban és így átalakulhatnak a szó szorosabb értelmében vett pigmentum-sejtekké. Először az elszabadúlt és szabadon is maradó sejtekkel, s ezeknek is azokkal a féleségeivel kell foglalkoznunk, melyek a vérben találhatók. Megkülönböztethetünk általában színes és színtelen vért, de e megkülönböztetés alapján nem vonhatunk oly éles határt az egyes állatcsoportok között, mint ahogy azelőtt hitték. — Hiszen talán ismeretes dolog is, hogy még régebben, pl. Aristoteles idejében és természetesen az ö nyomán az egész középkorban beszéltek vérrel ellátott és vér nélküli állatokról és az egész állatországot is eszerint két főcsoportra osztották, de természetesen annak idejében vér nélküli állatokon értették azokat, amelyeknek nem piros a vérük. — De ma tudjuk, hogy a vér fogalmához egyáltalában nem tartozik hozzá az, hogy piros legyen, ami csak bizonyos módosúlat a gázcsere sikeresebb szolgálata érdekében. Lehet a gerincztelen állatoknak is színes és színtelen a vérük, tehát nemcsak a vérrel ellátottság, vagy a vérnélküliség nem von éles határt a gerinczes és gerincztelen állat között, mert vannak színtelen vérűek is. A vér színét, mely legtöbbnyire piros, — ritkábban halványzöldes, sárgás, bizonyos Kagylók ban kékes-zöld —, a haemoglobina vagy annak valamely módosúlata adja meg. Ez vastartalmú, de bonyolult fehérjenemű anyag, egy sajátságos pigmentum, talán a legbonyolúltabb chemiai alkotási! sejttermék, amelyet ismerünk, illetőleg, bár már nagyon régóta és nagyon behatóan talán vele foglalkoztak legtöbbet, a chemiai szerkezetét ma sem ismerjük. A haemoglobina, más néven vérpigmentum, lehet oldva a vérfolyadékban is és nemcsak külön arra rendelt sejtekbén fölhalmozva. így a vér folydékában oldva fordul elő igen gyakran a Gyürüsférgekben, melyeknek gyakran szintén piros a vérük, csakhogy ezt a színt nem a vörös vérsejtek, hanem a vörös vérsavó szolgáltatja, melyben haemoglobina van oldva.
