Apáthy István dr. - Boga Lajos: Általános fejlődéstan és szövettan (Kolozsvár, 1912)

Második rész - Az apolaris sejtek

247 sőt már a Férgek ben is színes vértesiekké vagy vérsejtek ké, erythrocytákká, másik része u. n. szemcsés, vagy granulált sej­tekké, melyek különböző fajai előfordúlnak a magasabbrendűek- ben is, de mondhatjuk, hogy legnagyobb szerepet játszanak a Halak és Kétéltűek vérében. A helyüket szabadon változtató vándorsejtek, melyek egyéb szövetek rései közé furakodnak be, igen gyakran más föstékszemcséket halmozhatnak föl magukban és így átalakul­hatnak a szó szorosabb értelmében vett pigmentum-sejtekké. Először az elszabadúlt és szabadon is maradó sejtekkel, s ezeknek is azokkal a féleségeivel kell foglalkoznunk, melyek a vérben találhatók. Megkülönböztethetünk általában színes és színtelen vért, de e megkülönböztetés alapján nem vonhatunk oly éles határt az egyes állatcsoportok között, mint ahogy azelőtt hitték. — Hiszen talán ismeretes dolog is, hogy még régebben, pl. Aristoteles idejében és természetesen az ö nyomán az egész középkorban beszéltek vérrel ellátott és vér nélküli álla­tokról és az egész állatországot is eszerint két főcsoportra osz­tották, de természetesen annak idejében vér nélküli állatokon ér­tették azokat, amelyeknek nem piros a vérük. — De ma tudjuk, hogy a vér fogalmához egyáltalában nem tartozik hozzá az, hogy piros legyen, ami csak bizonyos módosúlat a gázcsere sikeresebb szolgálata érdekében. Lehet a gerincztelen állatoknak is színes és színtelen a vérük, tehát nemcsak a vérrel ellátottság, vagy a vérnélküliség nem von éles határt a gerinczes és gerincz­telen állat között, mert vannak színtelen vérűek is. A vér színét, mely legtöbbnyire piros, — ritkábban halvány­zöldes, sárgás, bizonyos Kagylók ban kékes-zöld —, a haemoglo­bina vagy annak valamely módosúlata adja meg. Ez vas­tartalmú, de bonyolult fehérjenemű anyag, egy sajátságos pig­mentum, talán a legbonyolúltabb chemiai alkotási! sejttermék, amelyet ismerünk, illetőleg, bár már nagyon régóta és nagyon behatóan talán vele foglalkoztak legtöbbet, a chemiai szerkeze­tét ma sem ismerjük. A haemoglobina, más néven vérpigmentum, lehet oldva a vérfolyadékban is és nemcsak külön arra rendelt sejtekbén fölhalmozva. így a vér folydékában oldva fordul elő igen gyakran a Gyürüsférgekben, melyeknek gyakran szintén piros a vérük, csakhogy ezt a színt nem a vörös vérsejtek, hanem a vörös vérsavó szolgáltatja, melyben haemoglobina van oldva.

Next

/
Thumbnails
Contents