Apáthy István dr. - Boga Lajos: Általános fejlődéstan és szövettan (Kolozsvár, 1912)
Második rész - Az apolaris sejtek
246 nyező sejtrétegek állítják elő, így legalább fajíejlődéstani szempontból a vér közti állományának eredete visszavezethető arra a folyadékra, mely a blastula-űrt kitölti, (ezt pedig tudvalévőleg a blastula-hólyag falát alkotó sejtek termelik, és ugyanez tölti ki azt a többé-kevésbbé tág üreget is, mely a gastrula-stadium- ban az ecto- és entoderma között van és később a coeloma- colonia képzése után is megmarad a mesoblasta és ectoderma, illetőleg entoderma között). — Általában a blastocoelumot kitöltő folyadékot az ecto-, entoderma és a mesoblásta állítja elő, de a beléje vándorolt sejteknek maguknak is van befolyásuk e folyadék összetételére, mert szintén hoznak létre bizonyos anyagokat, melyek azután abba belejutnak és ott többé-kevésbbé egyenletesen vannak eloszolva. — Bizonyos állatokban ugyanezt az állományt a folyadékban, így a vérben, lebegő sejtek magukban tartják, másokban a testükből elválasztják, és az a vérfolyadékban oldva található; így van ez pl. a vérnek már többször említett piros festőanyagával. Tehát a kész folyadékba vándorolnak bele bizonyos mesenchyma-sejtek, melyek szabadon lebegnek ott. A folyadékot a benne lebegő sejtekkel együtt bizonyos esetekben, amint már mondtuk, nyiroknak, lytnphú- nak, a sejtjeit lymphoida-, vagy nyirok-sejteknek nevezzük. Maguk az elszabadúlt sejtek három különböző forrásból keletkeznek: létrejöhetnek először az ectoblastából és entoblas- tából kivándorolva, másodszor a coeloma-colonia falából, és harmadszor túlnyomó nagy részük a már bevándorolt sejtek szaporodása útján, mert a fejlődés későbbi stádiumaiban e sejtek száma óriási nagyra növekedik, úgy, hogy ahhoz viszonyítva az eredetileg a mondott helyekről a blastocoelum-üregbe bevándorolt sejtek száma elenyészőleg csekély. (Különösen bizonyos helyei a szervezetnek szolgálnak az ilyen sejtek igen nagymértékű szaporítására, amint látni fogjuk). A hám kötelékéből kiszabadúlt sejtek, mielőtt újra megtapadnának (rnert^ egy részük megtapad) és a szó szorosabb értelmében vett rögzített mesenchyma-sejtekké lennének, már szabadon is mehetnek bizonyos módosúlásokon körösztűl. Nevezetesen különböző sejttermékeket halmozhatnak föl magukban, illetőleg kívülről vett részecskéket is raktározhatnak a testükbe. A vérsejtek egy része átalakúl a magasabbrendüekben,
