Apáthy István dr. - Boga Lajos: Általános fejlődéstan és szövettan (Kolozsvár, 1912)
Második rész - A heteropolaris sejtek különböző szervei
239 az izomrostokhoz símúlva látjuk, — majd többszörösen hosz- szan osztódva legkisebb ágaik megint elhagyják az izomrostot, de tulajdonképeni végződéseiket sehol sem látjuk. Azok az izmok közötti szövetben összekapcsolódva átmennek egy peri- fericus elemi rácsozatba. Épúgy, mint a fölületen, nem végződik a vezető-állomány a központban sem. Az u. n. szabad idegvégződésben is azt látjuk, hogy a dúczsejtből kijövő vastagabb neurofibrillum, eljutván a cuticula közelébe, elágazik, az ágacskák ismételten ágakra bomlanak, megfordulnak, párhuzamossá válnak a cuticulával és ott egymással, s más hasonló módon létrejött ágacskákkal rácsozatot alkotnak. A központban a neuroíibrillumok elágazódásai szintén átmennek egy sűrű hálózatba, ott egymással anastomisálva alkotják a központi elementáris rácsozatot. Régebben a dúczok közepén foglalt vezető-állomány ösz- szességét L e y d i g-gel sej tállom árnyunk nevezték, később idegnemeznek, neuropilionunk, mert abban az egyes pályákat és viselkedésüket nem tudták megállapítani. Ma már azokat meg kell különböztetnünk egymástól, melyek a különböző irányokban, de nem minden terv nélkül haladnak jobbra, balra, hanem mindeniknek megvan a maga szigorúan megszabott útja, mely nagyon csekély eltéréssel minden egyes individuumban, minden dúczban azonos. Tehát nem összevissza-szövedék van itt a sejtállományban, hanem szigorúan meghatározott lefutású és állandó pályák. — Azután találunk itt egyéb rácsozatot is, vagyis azt az összenövését az idegvégágaknak, ahol a különböző irányban vezető pályák egymásba átmennek, mint a vérerek rendszerében a capillarisok útján az osztóerek a gyűjtőerekbe. Találunk továbbá glia-állományt és igen gyakran a központi idegrendszer alapállományának kezelő-reagensek következtében előálló hálózatos csapadékát, tehát műterméket. Ilyen hálózatos szerkezetet mutathat maga az alap-, kocsonyásállomány is, valamint ilyen hálózatos csapadék jöhet létre abból a szövetnedvből is, mely a központi idegrendszert is átitatja. Szóval az, amit sejtállománynak neveztek, nagyon különböző alkatrészekből van összetéve, melyeket ma már nagyon jól meg tudunk különböztetni egymástól.
