Apáthy István dr. - Boga Lajos: Általános fejlődéstan és szövettan (Kolozsvár, 1912)
Második rész - A heteropolaris sejtek különböző szervei
218 ágazásai elérkeznek a kéregállományba, s annak igen nagy részét át meg át szövik. A nagy agyvelő ben, — nem számítva ott is bizonyos magok at, nucleusokat, vagy ganglionokat, amint általában az agyvelőben a dúczsejtek nagyobb csoportjait nevezzük -—, annak két hemisphaerájában a dúczsejtek legnagyobb része a kéregállományban van szintén. Legnevezetesebb sejtalak a piramis- sejtek, melyek piramis-alakúak, tengelynyújtványuk a fehérállomány felé, tehát befelé van fordítva, a dendritiseik pedig kifelé állanak. Ezek a szellemi életre és egyáltalában a magasabb- rendűek idegéletére vonatkozólag a legjellemzőbb és legfontosabb dúczsejtek, melyek a nagy agyvelő kéregállományába loealisálják az egész szervezetet illető legfontosabb idegműködések központját. Van még azután sok egyéb formája a központi idegrendszer dúczsejtjeinek is, de azok közűi most csupán a spinalis, vagy intervertebralis dúczok sejtjeivel foglalkozunk. A spinalis dúczsejtek szintén körtealakúak. Van egy egységes tengelynyújtványuk, mely a körtealak nyelének felel meg, s szintén — kisebb-nagyobb távolságban a sejttesttől T-alakúlag elágazik. A 7'-alak egyik szára a receptorius idegbe a periféria felé követhető, a másik pedig a gerinczvelőbe és ott az előbb említett módon elágazik. — A neurofibrillumok lefutását a spinalis dúczsejtekben még tulajdonképen a legkevésbbé ismerjük, mert azokat ott igen nehéz diíferentiálni, valószínűnek tartjuk azonban, hogy nem alkotnak hálózatokat úgy, mint a tulajdonképeni dúczsejtekben, hanem, pl. a periféria felől jövők a körtealak nyelébe behatolván, elérkeznek a dúczsejt testébe és ott kisebb- nagyobb kötegekbe divergálva, megkerülik különböző zónákban a magot, s azután egy másik ponton a körtealak nyelébe ismét visszatérve, kilépnek a T-alak másik szárába. — Annyi bizonyos, hogy akármiféle átmetszetben vizsgáljuk a spinalis dúczok testét, abban igen jellemző concentricus elrendeződést látunk; ilyen zónákban találjuk a F 1 e m m i n g-N i s s 1 -féle granulatiót is, mely tagadhatatlanúl megvan itt is, s melynek jelenléte gátol bennünket abban, hogy a spinalis dúczsejteket ne dúcz-, hanem idegsejteknek tekintsük. (Mindazok az állítólagos hálózatok, melyeket a spinalis dúczsejtekben leírtak, tulajdonképen mind műtermékek, s nagyon könnyen megmagyarázhatók a símán egymás mellett lefutó neurofibrillumok összecsapzódásából és
