Apáthy István dr. - Boga Lajos: Általános fejlődéstan és szövettan (Kolozsvár, 1912)
Második rész - A heteropolaris sejtek különböző szervei
214 zett föl, mi Goig i-féle excretorius, intracellularis csatorna- rendszernek tartjuk, melyben, mint a contractilis vacuolumban, a sejt testén belül elhelyezett résrendszerben gyűlnek össze a dúczsejt működése közben fölhalmozódó különböző égési termékek, a gyüledékek. A dúczsejteknek ugyanis igen intensivus munkát kell végezniök, tehát nagy mennyiségű gyüledéknek kell bennük szükségképen fölhalmozódnia, mely a működő sejtek állományától nem különülhet el elég gyorsan a testfölületen kö- rösztűl; hogy tehát a tulajdonképeni testállomány megszabadúl- jon tőle, csöppökben és ezek összeolvadása útján másodlagosan egy résrendszerbe szivárog, s mikor ez már egészen megtelt, akkor áll be a dúczsejtnek az az állapota, midőn elfáradt, továbbműködni már nem képes. — A dúczsejt pihenése közben e csatornákból lassanként a testfölületen körösztűl eltávolodik a gyüle- dék, ami után a csatornarendszer láthatatlanná válik, falai egészen collabálódnak, és a dúczsejt kipihente magát. — Egészen fiatal állatok dúczsejtjeiben nagyon csekély kifejlettségben lehet kimutatni a Q o 1 g i-féle csatornarendszert, ellenben idősebbekéiben sokkal jobban látható, de nem mindenikben egyformán; viszont némely vizsgálati anyagban egyáltalában nem tudjuk fölfedezni, másokban nagy mennyiségben találjuk meg. (Mindenesetre érdekes kísérleteket lehet e téren tenni: ha pl. valamely állatot nagy mozgásokkal kifárasztunk, így egy kutyát forgatható dobba teszünk, melyben az a forgatás következtében kénytelen az odaalkalmazott léczekbe kapaszkodni és így erősen kifárad, majd megölve vizsgáljuk a dúczsejtjeit, akkor, ha igaz az előbb fejtegetett állítás, a kivezető csatornákban nagy mennyiségű gyüledéket kellene találnunk). A most tárgyalt dúczsejtek az u. n. motoricus, vagy radicularis dúczscjtek a gerinczvelőben a legnagyobb féleség, ugyancsak nagyobbak itt még a funicularis dúczok. Lényeges különbség alkotásukban nincs, legfeljebb a neurofibrillumok elrendezésében annyi, hogy a motoricus radicularis dúczsejtek testét nagyobb számú és finomabb neurofibrillum szövi át meg át, melyeknek egymással való kapcsolatát és lefutását épen emiatt igen nehéz tanúlmányozni, — azután a F1 e m m i n g-N i s s 1 -féle chromaticus szemcsecsoportok is sűrűbben vannak elrendezve és nagyobbak, mint a funicularis dúczsejtekben. Ezeknél sokkal kisebbek azok a dúczsejtek, amelyeket receptoriusoknak tekinthetünk, de lényeges különbség a neurofibrillumok elrendeződé
