Antal Géza - Réczey Imre: Kovács József tanár sebészeti kórodája a budapesti Kir. Magyar Egyetemen 1871/2, 1872/3 és 1873/4 tanévben (Budapest, 1877)
III. Álképletek
85 N. Ferencz 53 éves, sümegi lakos, szolga. Felv. 1875. febr. 22-én. Az orr baloldalán s a bal orrszárnyon, részben az orr hátára átterjedő fekélyesedő rákos álképlet, melynek felső határa az orr- csontok alsó széle, alsó határa az orrcsiics s az orrszárny szabad széle, külső határa az orrpofaredő (sulcus nasobuccalis), befelé pedig az orr középvonala (20-ik ábra). A műtét aprilhó 27-én végeztetett. A kóros részekkel el kellett távolítanunk az orrszárny legnagyobb részét az orr- szárnyporczczal együtt, úgy hogy csak a külső alsó áthajlási részlet tartatott meg 2"'hosszaságban, hogy ez majd az újonnan képzendő orrnyilás nyitva maradását biztosíthassa. A kiirtás által egy FA" hosszú s 1" széles anyaghiány állt elő, melynek pótlását egynyelii homloklebenynyel eszközöltük. (21-ik ábra.) 21-ik ábra. A lebeny IV2" hosszú s 1" szélesre szabatott 8"'széles kocsány- nyal. A vérzés már az álképlet kiirtásakor a kitágult visszerekből oly élénk volt, hogy a beteg gyors elgyengülése miatt már el akartunk állni a keplőműtéttől. Néhány percznyi szünet alatt azonban a beteg ismét összeszedte magát s a műtétet folytathattuk. De a lebeny körülírása s felszabadítása alatt újra oly nagyfokéi visszeres vérzés állt be, hogy a beteget, ki addig ülő helyeztetésben volt, a műtőasztalra keile áthelyeznünk. Csak hosszabb várakozás után foghattunk a lebeny levarrásához, noha a vérzés még ekkor sem szűnt meg teljesen. A lebeny már a levarrás alatt nyugtalanító setétveres színt kezdett ölteni és hőmérséke alábbszált, szóval nagyfokú visszeres vérpangás tünetei mutatkoztak rajta. A lebeny a folytonossághiány felválasztott széleivel részint carlsbadi, részint csomós varratokkal egyesíttetett; minden tűszúrásra setétveres vér ömlött a lebenyből. A homlokseb alsó részlete egyesíttetett, felső részét azonban az erősen rögzített bőr miatt zárni nem lehetett. A lebeny a műtét után már 6 óra múlva oly nagyfokú visszeres vérpangás tüneteit mutatta, hogy jövője felett aggódván, alsó szélének bemetszése által utat nyitottunk a felfelé hiányosan kiürülő vérnek; miután azonban még ez sem volt elégséges, a lebeny alsó belső zugára egy nadály illesztetett. Ez által sikerült a lebeny visszeres pangását nagy fokban csökkenteni. Műtét után 12 órával azonban újra aggasztó színt öltött a lebeny, s azért a
