Antal Géza - Réczey Imre: Kovács József tanár sebészeti kórodája a budapesti Kir. Magyar Egyetemen 1871/2, 1872/3 és 1873/4 tanévben (Budapest, 1877)
III. Álképletek
62 1. KOPONYÁN. 5 eset (férfiak). — És pedig: Egy esetben rák a jobb fülkagylón; kiirtás, gyógyulás. Egy esetben Lebert-féle clag a koponyaürben. Az eset részint a szokatlan nehéz kórisme, részint a bonczlelet ritkasága miatt érdemel figyelmet. B. Mátyás, 27 éves, tanító, 1871. dec. 18-án vétetett fel a kórodéra homlokán levő kidomborodással, mely állítása szerint másfél év előtt keletkezett; utolsó két lió óta igen gyorsan nőtt, s jobb szemének látási képességétől megfosztá a beteget. A betegnek homlokán a tarhely táján 2V2" bosszú, 2" széles és a homlok síkjából l"-nyire kidomborodó terimenagyobbodás mutatkozik, mely lassankint ellapulva, a szemöldivekre és a szemüregbe is folytatódik. E dudor oldalán kis távolban még két kisebb dudor is látható hasonló jellemmel. A bőr a terimenagyobbodás felett rendes, ránczba szedhető; nyomásra a dag nem fájdalmas. A legnagyobb dudor környi részében befelé fordított csúcscsal bíró, kissé mozgatható csontlemezkék érezhetők ; a terimenagyobbodásnak ezek közé eső részlete lágy izom- tapintatú, ruganyos s erősb nyomásra nagy fokban megkisebbíthető. A dag minden irányban hullámzást és a szívveréssel egyidejű lüktetést külöl. A jobbszem működésképtelen s rendes helyéből kissé kifelé van eltérítve; a bal szem látása zavart. Szemtükörrelivizsgálat a jobb szemben reczegsorvadást és a bal szemben hasonló bántalom kezdetleges fokát ismerteti fel. A szervezet egyéb működései rendeseknek mutatkoznak. Ily tünetek mellett vajmi nehéz volt eldöntenünk, vájjon edénydús álképlettel, tömlőképződéssel, vagy talán épen edénytágulattal állunk-e szemben. S hogy ezek iránt közelebb határozhassunk, a kémszúrcsapolást vettük igénybe, de ez sem nyújtott kellő felvilágosítást, mert a szűrcsapón néhány csep sűrűn folyó vér folyt ki; a szúr- csap csövén át bevezetett kutasz sehol sem talált nagyobb űrre, de minden erőltetés nélkül egyenesen fel- és hátfelé I-IV'-nyi távolságra hatolhatott előre, a miből — leszámítva e távolságból a szúrcsap kiálló részének hosszát s a dagnak a homloksíkból kiemelkedő részletét, 2"-ket — azt lehetett következtetni, hogy e képlet a homlokcsont megett még legalább 21/Y'-nyi mélységben terjed be a koponya- űrbe. A szűrcsapón maradt szövetrészletek górcsői vizsgálatnál orsósejtekből állóknak tűntek fel; közelebbi meghatározás e csekély szövetczafatokból nem volt lehetséges.
