Antal Géza - Réczey Imre: Kovács József tanár sebészeti kórodája a budapesti Kir. Magyar Egyetemen 1871/2, 1872/3 és 1873/4 tanévben (Budapest, 1877)

I. Lobos bántalmak és kimenetei

36

magasan volt átterjedve, hogy a láb kiizelése vagy Syme-féle műtét már nem történhetett, alszárcson- kítást végeztünk tekintettel az illetők szegény sorsára a felső harmadban. Három esetnél tetemes üteres utóvérzés lépett fel a műtéti nap éjjelén, melynek oka két esetben az ütérfalzatok zsiros elfajulásában volt kereshető. A 8 csonkított közöl 7 gyógyult (5 férfi, 2 nő), egy pedig (férfi) meghalt. Ez utóbbinál — 58 éves férfinál — a czomb- és lágyékmirígyek lobosak voltak, műtét után elgenyedtek s hosszantartó lázak léptek fel (39°—40° C.); a czombon levő tályogok felnyitása után rövid javulás mutatkozott, de nemsokára új lázak s kimerülés következtében halál köszöntött be, miután már a csonkítás sebe teljesen behegedt volt.

3 esetben Syme-műtéttel távolíttattak el a kóros részek; kettő közülök gyógyult (egy férfi, egy nő), a harmadiknál genysülyedés jött létre az inhüvelyek mentében, és szövődményes genyvérüség (pyohämia multiplex) tünetei közt meghalt (férfi).

1 esetnél CHOPART-féle műtét végeztetett, a beteg szintén szövődményes genyvérüség áldozata lett (nő).

" 6 esetben a bántalom annyira korlátolt vala, egyik vagy másik lábtőcsontra szorítkozott, hogy a kóros részlet kikaparása foganatosíttathatott. Kettő gyógyult (férfiak), három javult (2 férfi, 1 nő) és egynél ez eljárásunk sikertelen maradt (nő). Ez utolsónál az egész ugracsont kikapartatott, az firt azonban csakhamar taplós sarjad- zás töltötte ki s a többi lábcsontok és a bokaizületi csontvégek is szuvasodási folyamat által lepettek meg. Ezért alszárcsonkítást javaltunk az egyénnél, ki azonban ebbe bele nem egyezett.

2 esetben a bántalom oly kis terjedelmű volt, hogy