Antal Géza - Réczey Imre: Kovács József tanár sebészeti kórodája a budapesti Kir. Magyar Egyetemen 1871/2, 1872/3 és 1873/4 tanévben (Budapest, 1877)
I. Lobos bántalmak és kimenetei
26 ömlesztett. Neliány nap múlva az űrt feclő bőrrészlet elkezdett iisz- kösödni. Ezért koródánkra tétetett át következő kórképpel: A jobb láb- háton, az első és második lábközépcsontnak megfelelőleg, 4 kros kiterjedésű, szürkéssárga zsongtalan, pir s hőnélküli, csipkézett szélekkel ellátott, piszkos alapú folytonossághiány; e roncsolás csak a bőr és bőralatti kötszövetre szorítkozik s helyenkint kevés halvány sarjszigeteket mutat. A lép igen megnagyobbodott, s a bordaszélek alatt tenyérnyi szélességben tapintható ki. A beteg gyengén táplált, senyves küllemű. Áttétele utáni napon hideg borzongás által lepetett meg, melyre 12 óráig tartó 40° láz következett, minden megfelelő helyi tünet nélkül. A láz csökkenésévtl az általános összeesés tünetei léptek fel, s a beteg az említett borzongás után 24 óra múlva meghalt. A bonczleletet, mely némi részben képes volt ezen gyors kimenetet megfejteni, nagyobb terjedelemben közöljük, mint rendesen. Bonczlelet: A szív mérsékelten összehuzódott, izomzata mérsékelten tömött, halványvörös. A szív űréiben igen híg, szennyes, halvány ruganyos rostonyaalvadék, mely a nagyobb véredényekbe, különösen a tüdőknek üt- és visszereibe, sőt azoknak harmadrangú ágaiban is folytatódik s azokat majdnem egészen kitölti. A máj tömöttebb, nagyobb, törékeny, halványvörös, vérszegény. Abalkarély balszéle melletti gyermekökölnyi részletében, egész vastagságát áthatolva köles-, egész babmekkoraságú, szennyes, zöldes, elég tömött góczok, melyek részben zöldes-feketés udvaroktól környezvék, s a lebenykék alkatát még sejtetik, melyek kisebbjei még gömbölyűek, inig a nagyobbak öblös körrajzzal birnak. A májburok ezen góczok felett a máj domború felületén hosszú, vékony, sárga rostonyaliártyával van fedve. Hasonló mekkoraságú, gömbölyű góczok kevés számban a máj többi részletében is találhatók, fehér góczok szabad szemmel sehol sem. A lép 9 vámfontot nyom, kissé ferdén van helyezve (úgy, hogy alsó, a fanizület felett körülbelől tenyérnyi távolba eső vége jobbfelé néz), tömöttebb, sziliében málnafagylalthoz hasonló, burka általában vastagabb, azonkiviil itt-ott kendermagnagyságú, gömbölyű kötszöveti vastagodásokat mutat. A lép, üt- és visszér tágulva. A fodormirigyek kicsinyek, a lágyékmirígyek valamivel nagyobbak. A hashártya megetti nyirkmirigyek mogyorónyiak, halványvörösek. Az alsó iirösvisszérben (ven. cav. asc.), a verőczvisszérben (vena portae), a czombvisszérben, különösen a lépvisszérben ugyanazon véralvadékok, melyeket a szivben leirtunk, csakhogy a lépvisszér híg
