Antal Géza - Réczey Imre: Kovács József tanár sebészeti kórodája a budapesti Kir. Magyar Egyetemen 1871/2, 1872/3 és 1873/4 tanévben (Budapest, 1877)
IV. Vegyes bántalmak
147 mirigy felső részletének megfeleloleg, kanyarulatosan kitágulva, az ondókólyagcsát képezi. Mint fentebb említettük, ugyan e helyen volt azon ür, mely a húgycső kártyás részével, s így közvetve a hólyaggal közlekedett, így, mint látjuk, ezen felvételünknek a rendes bonczi viszonyok nemcsak hogy útját nem állották, de sót egyenesen arra utaltak. Egyelőre majdnem megmagyarázhatlannak tűnik fel azon körülmény, hogy a húgycsőnek könnyű átjárhatósága és a hólyagnyak megetti ürreli tág közlekedése mellett a vizeletnek egy tetemes része még sem ezen kiiirelési utat választotta, hanem a bal ondózsinór sokkal szőkébb és kanyarulatosabb lefolyását. Azonban, ha a beteg által kórelözményképen előadattokra visszapillantunk, ott találjuk, hogy 1873. tavaszán vizelési nehézségei léptek fel, a vizeletsugár, mely azelőtt rendes volt, elkezdett vékonyodni, s a vizelés mindig több-több erővel járt. Szóval az elősoroltakból lehetetlen fel nem ismernünk, hogy ezen időtájban betegnél a vizelet kiürítése tetemes erőművi akadályokba ütközött. Mint később látni fogjuk, ezen erőművi akadály a húgycső hártyás részének kezdődő lobfolyamatán alapult. Ezen elősorolt tünetcsoport több havi fennállása után 1873. őszén történt az, hogy mindkét lágyéktáj, de különösen a bal igen fájdalmassá vált, evvel együtt a herék, élénk fájdalmaktól kisérve, elkezdtek újra nőni, előbb a balon, iitóbb a jobbon tályogképződés és feltörés jött létre, s a nyílásokon nemsokára vizelet jelent meg. Ezen felsorolt kórelőzményi adatok után fel kellett ismernünk, hogy az akkor fennállott, de most már alig létező szór és a bal ondó- ^zsinór mentében a borékon létrejött vizelet sipolyok között szoros oki viszony létezett. Csak azt nem tudtuk kellően megmagyarázni, hogy a rendes utoni kiürülésben akadályozott vizelet, miért tört magának e kanyarulatosan és meredeken felfelé hágó ondózsinór mentében utat, s miért nem inkább a végbélen át, hol a hólyagmögötti ür a legvékonyabb falzattal birt. Erre sejtést a kórlefolyás, világos magyarázatot a bonczasztal szolgáltatott. A tüzetesebb helybeli vizsgálat befejezte után a beavatkozás sorrendjét és mikéntjét kellett megállapítanunk. E közben történt, hogy a bal Poupart-szálag felett 1 ctm.-rel, a fancsont gümője és a mellső felső csíptaraj közti tér közepének megfeleloleg a bőr egy krajczár kiterjedésnyi helyen elpirosodott, némi hullámzás lépett fel, szóval minden tünet arra mutatott, hogy az ondóvezér mentében vezető járat egyenesebb utat keresvén, itt fel fog törni. A szervezetnek ezen törekvését annyival is inkább elő kellett mozdítanunk, mert 10*
